A Visegrádi Négyek agrárkamarái kibővített ülésének fókuszában a 2020 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) állt. A szervezetek vezetői hangsúlyozták, hogy a Közös Agrárpolitikának valóban közös és az egyes tagországok gazdálkodói között nem diszkrimináló politikává kell válnia az új programozási időszakban.
A Visegrádi Négyek agrárkamaráinak 64., kibővített ülését rendezték meg 2017. március 30-31. között a szlovákiai Pozsonyban. A találkozón a magyar Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Cseh Köztársaság Agrárkamarája (AKČR), a lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsa (KRIR), a Szlovák Élelmiszeripari és Agrárkamara (SPPK), az Észt Agrár- és Kereskedelmi Kamara (EPKK), a Litván Köztársaság Agrárkamarája (ZUR), valamint a Horvát Agrárkamara (HPK) képviselői vettek részt.
A találkozó fő fókuszában a 2020 utáni Közös Agrárpolitika előkészítése állt, amellyel kapcsolatban még egy hónapig kérdőív formájában zajlik az Európai Unió nyilvános konzultációja. A jelen lévő képviselők hangsúlyozták, hogy mozgósítani kell tagjaikat annak érdekében, hogy a lehető legtöbb gazdálkodó töltse ki a kérdőívet, így bemutathatóak a gyakorlati vélemények a jelenlegi rendszerről. A kamarák természetesen megértik, hogy a jelenlegi Közös Agrárpolitika (KAP) értékelésének eredményei a 2020 utáni politikára lesznek hatással. A szakemberek hangsúlyozták: a Közös Agrárpolitikának valóban közös és az egyes tagországok gazdálkodói között nem diszkrimináló politikává kell válnia az új programozási időszakban. Ennek szellemében a V4 országok agrárkamarái elutasítják, hogy a jövőben korlátlanul tovább növekedhessen a nemzeti hatáskörbe utalt mező- és vidékfejlesztési támogatások köre, illetve mértéke, hiszen a renacionalizáció esetleges tovább erősítése alapjaiban kérdőjelezi meg a Közös Agrárpolitika „közös” jellegét. Szlovák javaslatra a találkozón a KAP jövőjével kapcsolatban deklarációt fogadtak el, amit a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a Litván Köztársaság Agrárkamarájához hasonlóan tekintettel az azt tartalmazó hangsúlyos stratégiai kérdésekre a helyszínen nem írt alá, mivel az abban foglalt állítások jelentősége felső szintű kamarai döntést igényel.
Az agrárkamarák képviselői megvitatták országaik mezőgazdasági piacainak jelenlegi helyzetét. Kiderült: az alapvető mezőgazdasági növényi nyersanyagok hozamszintje 2016-ban jelentősen meghaladta az átlagot, de a termelői árak a legtöbb nyersanyag tekintetében jelentősen alacsonyabbak voltak a korábbi évekhez képest. Az állattenyésztési árucikkek termelői árai nagymértékben ingadoznak a piaci helyzet következtében. Az ülésen elhangzott, hogy 2017-ben szükség van az árak stabilizációján keresztül a teljes mezőgazdasági ágazat stabilizációjára, valamint közép- és hosszú távú intézkedéseket kell elfogadni, amelyek elég lehetőséget biztosítanának a termelőknek ahhoz, hogy megbirkózzanak az árak nagyfokú ingadozásával.
(NAK)
