Agarászni nem kell félnetek, jó lesz?!

Hol tart most mindez a folyamat? Mire használható az eb a vadászatok során? Erről és hasonlókról beszélgettünk Fekete-Szűcs Norberttel, magyar agár tenyésztővel és egyben a fajta elkötelezett rajongójával.

A beszélgetés egyébként – ezt közbe kell szúrni – nem haladt túl tempósan, egyszerűen azért, mert egy-egy agár vagy magyar vizsla orra fúrja a kezembe magát, így követelve magának újra és újra simogatást. Az azonban eközben tökéletesen kirajzolódott, hogy bár mindkettő ősi magyar fajta, vadászatra nemesítve, de merőben más a temperamentumuk: „Ahogy most is látod, a vizsla folyamatosan tesz-vesz, mozog, figyel, a magyar agarak jóval nyugodtabbak, ha befejezték a kíváncsiskodást, akkor elhevernek. Képesek akár egy egész napon át szunyókálni, csak akkor válnak aktívvá, amikor lehetőségük van futni és főleg van miért” – hívja fel a figyelmet Norbert.

Kérdésemre, hogy őt milyen késztetés tette agártulajdonossá, elmondja, hogy jó pár évvel ezelőtt olyan kutyafajtát keresett, amely mozgásközpontú életében megfelelő társa lehetne. „Nagy távokat futottam, kerékpároztam, és elkezdtem keresni, melyik fajta lenne, ami nem csak, hogy bírja ezt, hanem kimondottan élvezi is. Így akadtam rájuk és lettem a fajta elkötelezett rajongója. A magatartásuk, az intelligenciájuk, a mozgásuk harmóniája, az, hogy ez a fajta a kutyák „élsportolója”, az ősi magyar vér örököse és még hosszan sorolhatnám, amiért lehet és kell ezt a fajtát szeretni.”

50-60 km/h, vagy nagyobb sebesség

Házigazdám tanyáján önmagában is lenne bőven elegendő hely a futásra, de, ahogy mondja, közel sem jellemző, hogy a két szuka és a kan fel-alá szaladgálnának a kerítés közelében: „A felkészítési időben, hetente több alkalommal, biciklivel futtatom őket, ez, ami számukra ideális.” – meséli Norbert. Az agarak átmozgatásához, formában tartásához ugyanis ez az, ami leginkább megfelelő, ha nem lehet vadászniuk, nincs verseny, vagy éppen nincs hátasló bekötve az istállóba. Ezek a kutyák 50-60 km/h-ás, vagy nagyobb sebességgel is képesek futni. Nem maratonistákról, hanem sprinterekről beszélünk. Bár Norbert szerint, könnyűszerrel lefutnának egy maratont is, csak akkor kontrollálni kellene a tempójukon.

Dicső századok = virágzó agarászat

Honfoglalás kori sírokból már kerültek elő a mai agárhoz hasonló leletek, majd festmények, szöveges emlékek tanúskodnak arról, hogy agárral vadászni – legalábbis egy adott társadalmi csoportnak – teljességgel természetes volt. Mátyás király és udvartartása híres volt az agarászatokról, feljegyzések szerint annak lovas változatát folytatták. Az ország három részre szakadása, a háborús idők nem kedveztek ennek a tevékenységnek, az agarak egy-egy főúri udvarba, nemesi kúriába szorultak vissza.

Széchenyi István volt aztán az, aki „felkarolta” az agarászat ügyét, úgy gondolva, hogy az a lovas sportok méltó párja lesz. Agarászegyesületek alakultak, agárversenyeket rendeztek. Emellett a fajta szempontjából még egy jelentős dolog történt, ez pedig az angol agárral való tudatos keresztezés. Mint azt beszélgetőtársamtól megtudom, a fajta standardjának leírása 1904-ben történt meg. A jelenlegi magyar agár állomány azonban ehhez képest is mutat némi eltérést: „Ennek oka pedig az, hogy gyakorlatilag majdnem kipusztult, és a maradék egyedekből kellett életre hívni újra a fajtát” – foglalja össze Norbert.

A fajta neve sokáig összeforrt az orvvadászattal

„A háborút követően betiltották az agarászatot. Egybemosták a múlttal, a szocialista embertípussal pedig összeegyeztethetetlennek tartották. Az agártenyészetek az udvarházakkal, kúriákkal, kastélyokkal együtt pusztulásra lettek ítélve. Az, hogy egyáltalán fennmaradhatott a fajta, lényegében a törvényen kívül állóknak köszönhető… Szerencsére voltak olyan emberek, akiknek volt szemük ehhez a fajtához, látták, mit tud, mit ér egy jól futó magyar agár, így egy-egy egyedet magukhoz vettek, és orvvadásztak vele.”

Mint azt megtudom, a Szabolcs–Szatmár-Bereg megyei Nagyecsed volt ezekben az időkben az agarászat központja. „Ennek az időszaknak a létszámcsökkenés mellett egyéb következményei is voltak” – mondja a tenyésztő.

„Egyrészről egy szelekció indult be, ami jót tett a fajtának, hiszen azokat a kutyákat vonták további tenyésztésbe, amelyek jól teljesítették az elvárásokat, vagyis nagy sebességgel, hiba nélkül, rövid idő alatt szerezték meg a kijelölt vadat, ami általában nyúl vagy őz volt.”

Elsősorban szemével keresi a vadat

Kérdésemre, hogy mi jellemzi a magyar agár vadászati technikáját, Norbert elmondja, hogy más fajtáktól eltérően nem az orrával keresi a vadat, hanem a szemével. Az általa produkált sebesség mellett nem is lenne lehetséges ez másképpen. „Az azonban tévhit, hogy az agaraknak rossz a szimatjuk. Könnyedén megérzik, ha előttük járt nemrég egy vad, ilyenkor azonnal használni kezdik az orrukat, természetesen csak addig, míg meg nem látják a zsákmányt.”

Visszatérve a rendszerváltás előtti időkre, mindannak, hogy az agarat eredeti profiljára tartották, volt bőven hátulütője is. Az egyik, hogy előfordult, hogy az agár más kutyafajtákkal is keveredett. Az is ilyen súlyos következmény volt, hogy a magyar agár neve összeforrt az orvvadászattal, így a vadásztársadalom többsége számára egyszersmind nemkívánatossá vált. Szinte legendába illő, hogy a magyar agár újabb esélye egy magyar film lett, ugyanis egy, Mátyás királyról forgatott film miatt kerestek néhány „statiszta” agarat, és Nagyecsedről sikerült pár darab, a standardnak megfelelőt felkutatni, majd ezekből igyekeztek az eredeti fajtajellegnek megfelelőt újratenyészteni. A magyar agarat az FCI 1966-ban ismerte el önálló fajtának.

Végre eljöttek a kilencvenes évek…

Amelyek a magyar agár számára egyöntetűen pozitívnak tekinthetők. „A kilencvenes évek elején megalakult, illetve újjáalakult az Országos Agarász Egyesület, ezt a Tiszántúli Agarász Egylet követte, ami államilag elismert tenyésztő szervezet volt. Ebből „növekedett ki” a MATOE- Magyar Agár Tenyésztők Országos Egyesülete. Ennek a szervezetnek, mint tenyésztői szervezetnek, lehetősége volt a fajtával teljesítményvizsga keretében agarászni, egészen 2014-ig. A Földművelésügyi Minisztérium rendelete alapján lehetővé vált szigorúan meghatározott jogi keretek között az agarászat, kizárólag magyar agárral. Mindezek közben, az Országgyűlés 2004-ben a magyar agarat nemzeti kinccsé nyilvánította, és Magyarország jelképévé tette, 2017-ben pedig Hungarikummá nyilvánította – sorolja beszélgetőtársam.

…agarászni nem kell félnetek, jó lesz, vagy agarászni nem kell, félnetek jó lesz?

Mindezek ellenére agárügyben elég vontatott a fejlődés, hiszen napjainkig tulajdonképpen nem lehetett – vagy inkább úgy fogalmazok, elképzelhetetlenül bonyolult volt – magyar agárral vadászni. Rövidesen azonban változás várható mindebben.

Norbert így foglalja össze az ehhez vezető lépéseket: „A vadászati törvény 2015. évi módosítása lehetővé tette a magyar agárral történő vadászatot. A 2019-ben megjelent végrehajtási rendelet szerint azoknak a személyeknek, akik úgynevezett hagyományos módon kívánnak vadászni, így: íjjal, sólyommal, agárral, gyakorlati fegyvervizsgát nem kell tenni. Ezentúl azt is rögzítette, hogy magyar agárral mezei nyúlra, rókára és aranysakálra lehet vadászni.

Az agarászaton a gazdának rendelkeznie kell érvényes vadászjeggyel, agarász kiegészítő vizsgával és bérvadászati szerződéssel. A magyar agárnak fajtaazonosságot igazoló irat, vadászati alkalmassági vizsga, valamint a vadászathoz szükséges felszerelés (nyakörv, póráz, eresztő, víz, egészségügyi alapfelszerelés) szükséges. A vadászati alkalmassági vizsga vonatkozásában a Vadászkamara Kinológiai Szakbizottságának feladata volt a szabályrendszer összeállítása. Miután ez 2019-ben megtörtént, a következő lépés a Vadászati Alkalmassági Vizsga bíróinak gyakorlati képzése és vizsgáztatása volt. Mindezek eredményeképpen magyar agár vadászati alkalmassági vizsgát vadászaton, vagy mesterségesen kialakított műnyúlon tehet. Immár tehát készen állnak a bírók arra, hogy előttük a magyar agarak számot adjanak tudásukról.”

Ami tehát hiányzik ahhoz, hogy minden előírásoknak megfelelően történjen az, hogy a leendő agarászoknak Agár vezetői kiegészítő vizsgát kell tenni. Ez nagy valószínűséggel 2020-ban megtörténhet.

Sebzett vad utolérésére is ideális

Addig is, amíg ez nincs, az agár tulajdonosok a következő módon próbálhatják ki, tarthatják formában kutyáikat: „Vadászaton több más kutyafajtával együtt a magyar agár is jelen lehet, vannak vadászok, akik például sikerrel alkalmazzák a sérült vad felkutatására is. Egy társas vadászaton számtalanszor előfordul, hogy a sebzett nyulat, gyorsasága miatt, a magyar vizsla nem képes megfogni, így az elmegy, lehet napok alatt pusztul el. Ezt egy vadász nem akarhatja, a magyar agárnak a sebzett vad utolérése, azonnali elejtése pedig nem jelent gondot.”

Ezentúl pedig maradnak az agárversenyek és az úgynevezett coursingek, vagyis azok a rendezvények, ahol műnyulat vesznek üldözőbe az agarak. Azt azonban tudni kell, hogy ez nem ugyanolyan értékű, mint az agarászat. „ Az agár ugyanis, egy-két alkalom után „kiismeri” a pályát, tudja, hol kell nagyobb, hol kisebb tempó, milyen szögben kell fordulni. A vadászat alkalmával ez merőben más. Általában párban szokták az agarat elengedni, akik összedolgoznak. Mivel a talaj egyenetlen, és a zsákmány is váratlan fordulókat produkál, teljes koncentrációt és teljesítményt igényel. A mezei nyúl az, ami igazán megméretteti az agarat és ezeken az agarászatokon lehet felmérni az állomány tudását és minőségét.”- foglalja össze a tenyésztő.

A jogi keretek kiépítése mellett a fajta megóvása is igen nehéz feladat. Magyarországon jellemzően mindössze 80-90 magyar agár kölyköt törzskönyveznek évente; külföldön átlagosan 40 kölyök születik. Az egyedszám bővítése érdekében a szakmai szervezet igyekszik felkutatni az eddig nem regisztrált egyedeket is. Azoknak a tulajdonosoknak, akik magyar agár fajtajelleget mutató kutyával rendelkeznek, lehetőségük van arra, hogy ha nem is törzskönyvet, de regisztrációs lapot kapjanak.

Köszönet a szakmai információkért, Barabás Zsuzsannának és Nagy Viktornak!

 

Részlet a magyar agár fajtastandardból Alkalmazhatóság: Vadász- és falkaeb, nagyon jó kísérő- és hűséges jelzőkutya, pályaversenyzésre és coursingra kiválóan alkalmas. Viselkedés és jellem: Fáradhatatlan, kitartó, gyors. Edzett és ellenálló. Versenypályán kiváló versenyző. Nem igény, hogy bármely távon gyorsabb legyen, mint az angol agár! Kissé tartózkodó természetű, értelmes, intelligens, hűséges. Éber, személy- és házőrző ösztöne fejlett, de ez nem vezethet oda, hogy agresszív vagy harapós legyen! Általános megjelenés: Megjelenése erőt sugárzó, erős csontozatú, jól izmolt. Elegáns. Szőrzet: Rövid, sűrű, durva, simán a testhez simuló. Télen tekintélyes mennyiségű és vastagságú aljszőrzetet növeszt. Szín: Minden ismert agárszín és színkombináció, a kizáró hibáknál felsorolt színek kivételével. Marmagasság: Kanok ideális marmagassága 65-70 cm, szukák ideális marmagassága 62-67 cm. Nem a centiméterben mért magasság, hanem az arányosság a legfontosabb. Kizáró hibák: Nem típusos fejforma. Előreharapás, hátraharapás, keresztharapás. Egy vagy több fog hiánya (metszőfogak közül, szemfogak közül, 2-4. előőrlő, illetve 1-2. őrlő). Kettőnél több P1 hiánya (M3-at nem veszik figyelembe). Entropium, ectropium. Kék, kék-fehér, barna, farkasszürke, valamint fekete-cserszín; háromszínűség. Agresszivitás. /A cikk megírásához köszönetet mondok: Nagy Viktornak és Barabás Zsuzsannának./