Debreceni Egyetemen nagy hagyománya van az ipar szereplőivel való együttműködésnek klaszterek formájában.
Az ország egyetlen, a Debreceni Egyetemen (DE) működő akkreditált élelmiszeripari klaszterének tapasztalataira is támaszkodva, oktatási, kutatási, innovációs és mezőgazdasági iparfejlesztési stratégia kidolgozását kezdték meg a hajdú-bihari megyeszékhelyen, ami illeszkedik a nemzeti agrárközpontok kialakításával kapcsolatos kormányzati elképzelésekhez – mondta Szilvássy Zoltán rektor az MTI-nek.
A professzor emlékeztetett arra: a Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klasztert 2009-ben alapították, jelenleg nyolcvan tagja van. Az elmúlt években – elsősorban a bio- és a tejtermékek piacán – jelentős eredményeket értek el, új termékekkel jelentek meg a piacon a klaszter tagjai a Debreceni Egyetem tudásbázisára és közreműködésére alapozva. Az agráripari vállalkozások új technológiák kidolgozásában, új termékek létrehozásában működnek együtt az egyetemmel: a klaszterben előállított termékek száma ma már 100 felett van, s az élelmiszeripar minden területét érinti – tette hozzá a rektor.
Az elmúlt években olyan innovatív élelmiszereket kutattak és állítottak elő, mint a szelénnel és kalciummal dúsított juhtúró, a hortobágyi gyógynövényeket tartalmazó kecskesajt, a lila kukoricából készített tea, a puffasztott cirok, vagy a már exportra is szállított különleges tojások és halak.
A klaszter tapasztalataira is támaszkodó, a térség természeti adottságait, éghajlati viszonyait figyelembe vevő innovációs agrárstratégia kidolgozására egyetemi szakemberekből és a térség legjelentősebb agráripari vállalkozásainak – mint a nádudvari KITE, és a debreceni Tranzit-Ker Zrt. – vezetőiből agrárstratégiai kabinetet hoztak létre. Az általuk készített dokumentumot novemberben eljuttatják a földművelésügyi miniszterhez és az oktatási államtitkárhoz – mondta Szilvássy Zoltán.
Bács Zoltán, a DE kancellárja szerint az egyetem kiemelt feladatának tekinti, hogy a tudomány eredményeit mielőbb a gyakorlat szolgálatába állítsa, és segítse a gazdákat abban: mit termeljenek, mit tenyésszenek verseny- és exportképességük növelése érdekében. Az egyetem, amely jelentős növénytermesztési és állattenyésztési hagyományokkal és volumennel rendelkező régió középpontjában van, törekszik arra, hogy nemzeti agrárközpont legyen – fűzte hozzá.
Bács Zoltán utalt arra, hogy egyetemükön nagy hagyománya van az ipar szereplőivel való együttműködésnek klaszterek formájában. Ennek két zászlóshajója az egészségipari, illetve az innovatív élelmiszeripari klaszter: kutatásaik az elmúlt években tízmilliárdos ipari beruházásokat generáltak.
Példaként említette a gluténmentes kukoricaalapú termékek előállítására épült üzemet, az almafeldolgozás, a gyümölcslé előállítás új eljárásait, az inulinnal és lizinnel dúsított kekszeket és az új rendszerű tejpasztőrözési eljárással összefüggő kutatásokat.
A DE agrártudományi karai az elmúlt években szoros együttműködést alakítottak ki az egészségügyi és a természettudományi karokkal, illetve a térség gazdasági szereplőivel. Az országban a DE az egyetlen egyetem, ahol az agrártudományi mellett orvosi, gyógyszerészeti és természettudományi kar működik, ami egyedülálló hozzáadott értéket biztosít a térség mezőgazdaságának és élelmiszeriparának fejlődéséhez – mondta Bács Zoltán.
(MTI)