A Szent István Egyetemen kutatás-fejlesztési központ létrehozását indítványozta a kormány, amely a hazai agráripari és mezőgazdasági gépgyártás egészének fejlesztését célozza, különös tekintettel az agrárinformatikára az e-termelési rendszer kialakításának érdekében – olvasható a legfrissebb Magyar Közlönyben.
A központ létrehozására finanszírozási tervet, kitérve az esetlegesen szükséges pótlólagos forrásbevonásra is, az emberi erőforrások miniszterének kell elkészítenie május végéig a földművelésügyi és a nemzetgazdasági miniszter bevonásával. Az érintett tárcavezetők egyúttal arra is megbízást kaptak, hogy intézkedjenek annak érdekében, hogy az Irinyi-tervbe illeszthető pályázati konstrukciókat dolgozzanak ki, amelyek elősegítik majd a Magyarországon a már használatban lévő vagy forgalmazás előtt álló mezőgazdasági gépek informatikai fejlesztését, illetve intelligens gépek fejlesztésére irányulnak.
A kormányhatározat emellett intézkedik arról is, hogy a magyar mezőgazdasági gépgyártás oktatási és kutatás-fejlesztési háttere fejlődjön, forrásokat rendelve az alapkutatási tevékenységhez, illetve úgynevezett integrált mezőgazdasági műszaki szakemberképzés megvalósítására alkalmas javaslatot dolgoztat ki a szaktárcákkal.
A földművelésügyi miniszter feladatává teszi továbbá, hogy mérje fel a tárca fenntartása alá tartozó mezőgazdasági szakképző intézményekben zajló mezőgazdasági gépészképzés technológiai ellátottsági szintjét, és ennek eredménye alapján a nemzetgazdasági miniszter bevonásával tegyen javaslatot átfogó műszaki fejlesztési tervre. Emellett a kabinet utasítja a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős kormánybiztost, hogy az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. bevonásával tegyenek javaslatot a hazai gyártású mezőgazdasági gépek forgalmazását segítő kedvezményes hitelkonstrukciók és szerepvállalás kialakítására – különös tekintettel a hazai gépek e-kereskedelmére.
Tavalyi csökkenés
Fenyvesi László, a Mezőgépgyártók Országos Szövetségének főtitkára korábban a Magyar Időknek arról számolt be, hogy a kormány agrár-gépgyártási stratégiai javaslatát még januárban véleményezte a szövetség. Az elkészült dokumentumot egy olyan átfogó tervezetnek nevezte, amely nemcsak a gyártás, hanem az oktatás és a kutatás fejlesztését is célként tűzi ki. A szakember elmondta, hogy Magyarországon hozzávetőleg 3000 milliárd forintos eszközvagyonnal rendelkezik az agrárium. Ahhoz, hogy a géppark tízévente meg tudjon újulni, évente 300 milliárdos forgalomra lenne szükség ezen a piacon. Jelenleg – az alkatrészeken kívül – évente mintegy 100-150 milliárd forintért vásárolnak különböző erő- és munkagépeket a gazdák.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet adatai szerint, a magyar mezőgazdasági géppiac 11 százalékkal csökkent 2016-ban. Az év közben tapasztalható gyengébb kereslet után az év végi felfutásnak köszönhetően tavaly a gazdálkodók 127 milliárd forintért vásároltak mezőgazdasági gépeket. Az alkatrészforgalom 2016. évi értéke 5 százalékkal haladta meg az előző évit, és nagyobb volt a korábbi évek árbevételénél is; a gazdálkodók 42 milliárd forintot fordítottak alkatrészekre. A magyarországi géppiac koncentrációja 2016-ban tovább erősödött, a közvetlen mezőgazdasági végfelhasználóknak történő értékesítés 80 százalékát 13 cég adta, a három legnagyobb agrárgép-kereskedő az összes magyarországi gépértékesítés több mint 55 százalékát bonyolította.
(NAK)
