A tej-, a hús- és a zöldség-gyümölcs termelésben is kialakultak azok az új csatornák, ahová el tudják juttatni a megtermelt árut az uniós gazdaságok. Egyes vélemények szerint hamarosan értelmét veszíti az embargó, a nagyívű fejlesztéseknek köszönhetően ugyanis bizonyos termékkörökben önellátóvá válik Oroszország - írja a Magyar Idők.
Nem okozott meglepetést a hazai agrár-élelmiszeriparban, hogy Oroszország a jövő év végéig kitolta az élelmiszerekre vonatkozó importtilalmat. Az Európai Unió a múlt hét közepén jelentette be hivatalosan, hogy fél évvel meghosszabbítja az Oroszország elleni gazdasági büntetőintézkedések hatályát. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök ennek kapcsán közölte, hogy a kormány az EU lépésére válaszul 2018 végéig fenntartja az embargót.
Bár a 2014 augusztusa óta eltelt időszakban jelentős kiesést okozott az intézkedés a hazai és az európai uniós termelőknek egyaránt, mára a legtöbben alkalmazkodtak az új helyzethez. Így az embargó meghosszabbítása várhatóan nem okoz majd nagyobb fennakadást a termelésben és az értékesítésben sem. Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára a Magyar Időknek jelezte, elsősorban az Európai Unió húspiacán okozott némi gondot az importtilalom bevezetése, a piacot kereső termékek lenyomták az árakat, amit a magyar sertéstartók is megszenvedtek. Mára azonban rendeződött a helyzet, a nagyobb nyugat-európai tagállamok egyre nagyobb mennyiségben szállítanak húst és különböző készítményeket Kínába. Ennek köszönhetően az élőállatok felvásárlási ára is emelkedik a közösségben és hazánkban.
A tejtermelésben is hasonló a helyzet. Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke szerint a 2015 és a 2016-os év is a válságról szólt az ágazatban, ami részben az importtilalomnak, részben az uniós tejkvóták megszüntetésének tudható be, ráadásul a kínai kereslet is jelentősen csökkent akkoriban. – Azt az árut, amit máshol nem tudtak eladni a nyugati termelők, Kelet-Közép-Európára zúdították, ezzel szinte teljesen bedöntötték a magyar tejipart – mondta. Az elmúlt év második felében azonban ismét magára talált a piac, a kínai kereslet élénkülésének köszönhetően a megszűnt a túlkínálat, így a magyar feldolgozók is emelni tudták a nyers tej felvásárlási árát. Az év végén elérték a kilogrammonkénti 92-94 forintos szintet. Az elnök szerint bár egyelőre jók az uniós tejtermelés kilátásai, örvendetes lenne, ha megszűnne az orosz embargó. Ezzel a lépéssel ugyanis biztos kereslet várná az uniós termékeket.
A zöldség-gyümölcs ágazatban is új csatornákat kerestek a megtermelt árunak a gazdaságok az elmúlt években. Korábban elsősorban az Oroszországból kiszorult lengyel áru okozott gondot Európában. Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint kiépültek az új piacok, a lengyelek ma nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt szállítanak Kanadába és az Amerikai Egyesült Államokba, emellett Anglia és Közel-Kelet irányába is bővült az exportjuk. Eközben Oroszországban óriási fejlesztések vannak folyamatban: több száz hektáros üvegházak épülnek az országban, és sorra telepítik a gyümölcsösöket. – Mire az embargó megszűnik, hellyel közzel önellátóvá válik Oroszország. Így elképzelhető, hogy hiába nyílik meg a piac az uniós termékek előtt, már nem lesz szükségük a távolabbról érkező árukra – jegyezte meg az elnök.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi tájékoztatása szerint az Oroszországba irányuló közvetlen agrár-élelmiszeripari kivitel értéke a 2013-as 267 millió euróról 171 millió euróra mérséklődött 2016 végére. Ez mintegy ötvenezer tonnás veszteséget jelentett hazánknak.
(Magyar Idők)
