Minden fúrt kutat nyilvántartásba kell venni az országban, a vízkivételt azonban csak akkor lehet megtiltani a gazdáknak, ha eljuttattuk a felszíni vizet a tábla széléig – nyilatkozta a Magyar Időknek Jakab István.
Az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke szerint nincs idő a késlekedésre, a klímaváltozás már ma is komoly károk okozója a mezőgazdaságban. A következő hónapokban tisztázni kell az egyes hivatalok jogköreit, rendet kell rakni a vízgazdálkodási művek és csatornák rendszerében, hogy a jövőben egy gazdabarát, az európai uniós irányelveket szem előtt tartó struktúra garantálja a vízgazdálkodás hatékonyságát.
– Mára egyértelművé vált, hogy az öntözés az egyetlen eszköz, amivel garantálható a mezőgazdasági termelés versenyképessége a jövőben. Bár az elmúlt években történtek lépések, amelyek az agrárium vízfelhasználásának növelését célozták, a külső szemlélő számára úgy tűnhet, mintha továbbra is egy helyben járnánk. Mikor érhető el tényleges eredmény?
– A klímaváltozás már ma is komoly veszteségeket okoz, ezen csak közös erővel tudunk változtatni. A hazánkban rendelkezésre álló több mint 5 millió hektár szántóterület hatalmas erőforrás, amit csak akkor tudunk teljes mértékben kihasználni, ha képesek vagyunk valamennyi érintett együttműködésével kialakítani Magyarország korszerű vízgazdálkodási és vízhasznosítási rendszerét. Bár eddig is történtek lépések, érdemi elmozdulást egyelőre az öntözés terén nem sikerült elérni. Ez azonban egyébként is csak hosszú távon lehetséges, először ugyanis az öntözés feltételrendszerét kell kidolgozni, amelynek a tervezése már folyamatban van. Továbbá véghajrában van az öntözésfejlesztési stratégiában meghatározott feladatok végrehajtása. Annyi bizonyos, hogy a 2018-as vízigényfelmérés során további 300 ezer hektáron mutatkozott vízigény a felmért 1,2 millió hektárból, ahol már kisebb beavatkozással öntözhetővé tehető a mezőgazdasági terület.
– A kormány szándékai egyértelműek, a múlt héten megjelent határozat szerint évi 17 milliárd forintot különítenek el a vízgazdálkodás kialakításához szükséges fejlesztésekre. Mire lehet elég ez az összeg?
– Üdvözöljük a kormány döntését, annak pedig különösen örülünk, hogy a határozatban foglalt pontok mindegyikét még ez év október végéig végre kell hajtani. Az évi 17 milliárd forint jelentős összeg, amely 2020-tól rendelkezésre áll. Addig viszont tisztázni kell a különböző szervek, hivatalok jogköreit, a fúrt kutak helyzetét, végig kell gondolni, hogy hogyan lehet rugalmasan, gazdabarát módon, az európai uniós irányelvek betartásával működtetni a rendszert. Enélkül nem tudjuk megvalósítani az állattenyésztésnek oly fontos fehérjeprogramot, nem tudjuk a növénytermesztést diverzifikálni, új fajokat és fajtákat bevonni a termesztésbe. A kertészetben ráadásul ma már elképzelhetetlen öntözés nélkül eredményesen gazdálkodni.
– A fúrt kutakra vonatkozó javaslat elbukott az elnöki normakontrollon, majd az Alkotmánybíróságon keresztül visszakerült a parlamenthez. Mi lehet a következő lépés?
– A jogszabályi javaslatról jelenleg is folyamatban vannak az egyeztetések. Tisztázni kell valamit: azzal mi is egyetértünk, hogy ellenőrizni kell a felszín alatti vizek használatát, de csak akkor tilthatjuk meg a vízkivételt, ha a felszíni víz már rendelkezésre áll. Addig pedig, amíg ezt nem tudjuk megteremteni, hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a gazdák bírságmentesen tudják használni a fúrt kutakból származó vizet. Azt a javaslatot is támogatjuk, hogy minden egyes fúrt kutat nyilvántartásba kell venni, ahogy azzal is egyetértünk, hogy tudnunk kell, hogy azok a kutak milyen vízhozamot tudnak biztosítani, illetve mekkora a vízkivétel. Mindezt természetesen a lehető legkevesebb bürokráciával. Amennyiben pedig korábban szakszerűtlenül készültek el ezek a kutak, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a régi kút felszámolása után egy újat fúrjanak a megfelelő engedélyekkel.
– Ez utóbbi problémakör is jelzi, hogy a vízgazdálkodás kapcsán ma több nézőpont feszül egymásnak. Össze lehet egyeztetni a mezőgazdaság, a vízügy és a környezetvédelem szemlélete közötti ellentéteket?
– Az a hivatal, amely a katasztrófavédelmet működteti és az emberek biztonságát hivatott garantálni, természetéből fakadóan úgy tekint a vízre, mint megoldandó problémára. Ezzel szemben az a gazdálkodó, aki a termelés hatékonyságára törekszik, lehetőségként látja a vizet, amelynek köszönhetően növelni tudja a terméshozamokat. A következő időszak legfontosabb feladata, hogy egy egységes nemzeti vízstratégiával tisztázzuk, hogy kinek mi a feladata, milyen forrásokra van szükség ahhoz, hogy az ország egész területén biztosítani tudjuk a vízkormányzást. A részmegoldások csak részleges eredményekhez vezetnek.
– Milyen lépésekre van szükség a hatékony vízgazdálkodás létrehozásához?
– Áradás idején a vizet el kell vezetni a tározókba, hogy nyári aszály esetén ugyanazon a csatornán keresztül vissza tudjuk juttatni a vizet a földekre. Ezzel a klímát is befolyásolhatjuk, hiszen a tározókban, illetve a csatornákban lévő víz a légköri aszályt is mérsékelni tudja. Ehhez egyrészt meg kell állapítani a vízgazdálkodási művek, a csatornák tulajdonosainak kilétét, tisztázni kell a még meglévő társulatok helyzetét. Sajnos a nem állami vagyonkezelésű művek esetében ma egyetlen tisztességes kataszter sem áll rendelkezésre, amelyből kiderülne, hogy melyik csatorna kihez tartozik. Azokat az anomáliákat pedig, amelyek a vízjogi engedélyek kiadása körül eluralkodtak, sürgősen meg kell szüntetni.
– Mire gondol?
– Ha ma egy vízjogi engedély lejár, akkor a gazdának az engedélyezéssel járó teljes adminisztrációt elölről kell kezdenie, ami nemcsak időigényes feladat, hanem súlyos, néhány millió forintos tételt is jelent a költségvetésében. Ez abszurd. De itt van egy másik példa is. Ha a kút környékét valaki szilárd burkolattal látja el, annak érdekében, hogy megakadályozza a talaj mélyebb rétegeinek szennyeződését, jelentős, több tízezer forintos bírságra számíthat, mivel az érintett egy négyzetmétert nem vonta ki művelés alól.
– Az említett kormányrendeletben említést tett a kormány egy új szervezet, az öntözési ügynökség létrehozásáról. Mit tudni erről a koncepcióról?
– Örvendetes, hogy az agrártárca érdemben és hatékonyan foglalkozik a vízügyi fejlesztésekkel. A szakértői csapatuk jelenleg is dolgozik az öntözési ügynökség koncepcióján és létrehozásán. Ez a szervezet fogja össze az előttünk álló feladatokat, biztosítja, hogy lehetőleg minden olyan térségben, ahol arra szükség van, rendelkezésre álljon az öntözővíz.
– Hol van ebben az egyenletben a gazdák szerepe?
– Ha a vizet meg tudtuk fogni és elvezettük a táblák széléig, akkor már csak a gazdákon múlik, hogy kiépítsék a korszerű öntözést földjeiken. Ehhez egy nagyon összefogott és átgondolt cselekvési programra van szükség. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara területi bizottságai alkalmasak arra, hogy egyeztessenek a gazdákkal, megfogalmazzák a helyi igényeket, s ezt követően a döntéshozók elé tárják a javaslatokat. A beruházásokat ugyanakkor csak a megfelelő birtokstruktúra létrehozása után tudják elkezdeni a gazdálkodók. Az erről szóló törvénycsomag már előkészítés alatt áll, amely többek között az osztatlan közös tulajdon terhe alól is felszabadítja majd az agráriumot.
