Romániával és Bulgáriával adott az egyetértés a megállapodást illetően, ugyanakkor azt kérik Kanadától, hogy vegye fel őket a vízummentességről szóló útitervbe.
Továbbra is bizonytalan az Európai Unió és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) jövő hétre tervezett aláírása, mert több ország részéről kételyek maradtak fent – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagországok külügyi- és kereskedelmi minisztereinek luxembourgi tanácskozását követően újságíróknak nyilatkozva kedden.
Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország érdeke, hogy az Európai Unió versenyképes tudjon maradni az új világgazdasági helyzetben, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a tagállamok érzékenységét kezelő szabadkereskedelmi megállapodás jöjjön létre Kanadával. Hozzátette, Európának részesévé kell válnia a világkereskedelmi folyamatoknak. Ha az unió nem képes szabadkereskedelmi megállapodásokat kötni, akkor végleg lemarad a nemzetközi kereskedelmi és gazdasági versenyben, ami Magyarországra is rendkívül negatív hatással lenne – hangsúlyozta.
A tanácskozás részleteit ismertetve elmondta, Romániával és Bulgáriával adott az egyetértés a megállapodást illetően, ugyanakkor mindkét ország azt kéri Kanadától, hogy vegye fel őket a vízummentességről szóló útitervbe. Belgium esetében a vallon parlament pénteki döntésével megtagadta támogatását, a szövetségi kormány anélkül pedig nem jogosult a megállapodás aláírására – tájékoztatott. Az uniós miniszterek tanácsának közleménye szerint a tanács péntekig, az uniós állam- és kormányfők kétnapos csúcstalálkozója befejező napjáig adott haladékot Belgiumnak, hogy döntést hozzon a megállapodás aláírásával kapcsolatban.
Szijjártó Péter arról tájékoztatott, hogy a miniszteri tanács világossá tette, a megállapodás átmeneti vagy ideiglenes alkalmazása kizárólag a közösségi hatáskörbe tartozó ügyekre tartozik. Ez azt jelenti, hogy a kedden létrejött közös nyilatkozat rögzíti, a szabadkereskedelmi megállapodás aláírása esetén is a szabályozási kérdések nemzeti hatáskörben maradnak. Mindenfajta szabályi változtatást kizárólag a tagországok hajthatnak végre önkéntesen.
A CETA nem kényszeríthet egyetlen tagállamot sem arra, hogy bármilyen szabályozási kérdésben – legyen az környezetvédelem, élelmiszerbiztonság, közszolgáltatás, vagy közbeszerzés – bármilyen változtatást végezzen – hangsúlyozta. A tanácsi nyilatkozat azt is világossá tette, hogy ha egy tagállamban végleg ellehetetlenül a megállapodás elfogadása, akkor az ideiglenes alkalmazás azonnal megszűnik minden tagállam vonatkozásában – tette hozzá.
Szijjártó Péter kiemelte: a génmódosított termények magyarországi szabályozását semmilyen veszély nem fenyegeti, mivel biztosíték van arra, hogy az európai piacon bevezetendő termékek esetében csak akkor állítható ki engedély, ha az az előzetes egészségügyi és egyéb vizsgálatokon megfelelt.
A zárónyilatkozat részleteit ismertetve elmondta, az élelmiszerbiztonsági, a fogyasztóvédelmi, a vízgazdálkodási kérdések is nemzeti hatáskörben maradnak. A miniszterek rögzítették, hogy a környezetvédelmi szabályozási szint Európában nem csökkenhet. A külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: Magyarországnak hátrányos lenne, ha nem jönne létre az unió és Kanada között a szabadkereskedelmi megállapodás, ugyanis a magyar vállalatok mélyen integráltak az európai termelési láncokban. Jelenleg az európai termékek hátrányban vannak a kanadai piacon, az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodások miatt. A CETA megállapodását követően valamennyi európai vállalattal együtt a magyar vállalatok is versenyegyenlőségbe kerülnek Kanadában – mondta.
A miniszter megerősítette azt is, hogy Magyarország a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén megfogalmazott, a csemegekukorica, a baromfi-, marha- és sertéshús, valamint a tojás termelésére vonatkozó aggályait a CETA megnyugtatóan kezeli. A megegyezés emellett a tokaji bor, a szegedi téli szalámi földrajzi eredet-megjelölésére vonatkozó oltalom szempontjából is kedvező Magyarországnak – tette hozzá Szijjártó Péter.
(MTI)
