Agrárközélet

Bővült a doktori iskolák köre a Debreceni Egyetemen

Debreceni Egyetem

A növénytermesztéstől a biotechnológián át az etológiáig terjedő kutatási témáikról számoltak be az Agrártudományi Doktori Tanács doktori iskoláiban tanuló PhD-hallgatók a Debreceni Egyetem agrárkarán. A doktoranduszkonferencián bejelentették: bővült a doktori iskolák köre.

– Az eddig az Agrártudományi Doktori Tanács (ADT) keretein belül működött Állattenyésztési- és Kerpely Kálmán Doktori Iskola ebben az évben kiegészült a Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskolával, melynek vezetője egyetemünk rektora, Szilvássy Zoltán – jelentette be Pepó Péter ADT-elnök „A jövő tudósai, a vidék jövője” címmel meghirdetett tanácskozáson.

A 2018/19-es tanévben 68 PhD-hallgató folytatja tanulmányait a három doktori iskolában. A magyar és külföldi doktoranduszok munkáját minden évben számos workshop és konferencia segíti. Pepó Péter professzor az eseményen felhívta a figyelmet arra, hogy 2019 februárjára a Debreceni Egyetem országos PhD-hallgatói és oktatói konferenciát szervez növénytermesztési területen.

Az idén már 17. alkalommal megrendezett „A jövő tudósai, a vidék jövője”-konferencián a hagyományoknak megfelelően eddigi eredményeikről adtak számot a fiatal kutatók. Témáik között szerepelnek például a juhok endoparazita vizsgálatai, a növényi biomassza vízben történő lebontása, a GMO, az ipari paradicsomfajták reológiai értékelése, valamint a takarmánnyal adagolt szelénkiegészítők hatása a tej szeléntartalmára.

Hét szekcióban összesen 52 – angol és magyar nyelvű – előadáson ismertették eddigi munkájuk eredményeit a debreceni doktoranduszok. Az Agrártudományi Doktori Tanács minden tudományos eredményt szerkesztett közlemény formájában megjelentet angol nyelven.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Agrármérnök tanár: több mint 15 év kihagyás után indul újra a szak

2018. július 27. 09:44

Csaknem tíz év szünet után újra indul az agrármérnök tanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. Juhász Csabát, a kar dékánhelyettesét az újraindítás okairól, a képzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztük. 

KG Nagykun az új, államilag elismert árpafajta

2018. január 26. 17:14

A KG Nagykun a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézetének már a 36-ik saját nemesítésű, államilag elismert növényfajtája, őszi árpából pedig az ötödik.

Tévhitek az élelmiszer-biztonságról - interjú Bánáti Diánával, a Debreceni Egyetem dékánjával

2019. augusztus 13. 10:16

Egyes országokban, így Magyarországon is, a fogyasztók irreális mértékben aggódnak olyan, élelmiszerekkel kapcsolatos tényezők miatt, amiről, mi szakemberek tudjuk, sokkal kevésbé lenne indokolt. Ezzel együtt pedig olyan dolgokról nem tudnak, amiről szükséges lenne, így az nem is aggasztja őket.

Innováció a pontynevelésben: harmadára csökkentették a tenyészidőt

2018. december 8. 04:36

A Debreceni Egyetem Halbiológiai Laboratóriumának kutatói olyan intenzív, zárt rendszerben szaporítják és nevelik az ivadékokat, aminek köszönhetően a hagyományos, halastavi tenyészidőt jelentősen le tudják csökkenteni.