A NAK felszólítja az uniós döntéshozókat, hogy kezeljék jelentőségéhez mérten a félmilliárd uniós állampolgárt élelmiszerrel ellátó ágazatot.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) határozottan ellenzi az Európai Bizottság nyilvánosságra került javaslatát, amely szerint a jövőben csökkentenék az uniós Közös Agrárpolitika forrásait.
A Kamara mind hazai, mind nemzetközi szinten – az európai farmereket és szövetkezeteket képviselő Copa-Cogeca tagjaként is – mindent megtesz annak érdekében, hogy a KAP költségvetési kerete ne csökkenjen az új, 2021. évtől kezdődő időszakban, valamint hogy minél kedvezőbb támogatási konstrukciók kerüljenek kidolgozásra, majd bevezetésre.
Az Európai Bizottság 2018. május elején hozta nyilvánosságra az Európai Unió 2020 utáni ciklusának költségvetés-tervezetét, eszerint csökkentenék a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható keretet. A KAP, így a közvetlen kifizetések – például az egységes területalapú támogatások –, továbbá a vidékfejlesztési támogatások javasolt keretösszegei is szerepelnek a Bizottság által május elején közzétett, 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó uniós költségvetés-tervezetben, amely meghatározza az irányadó forráselosztást.
A strukturális változásokat is figyelembe véve, kirajzolódik, hogy amennyiben a bizottsági javaslat a jelenlegi formájában valósul meg, a 2021-2027-es KAP költségvetés nominális értéken mintegy 4 százalékos csökkenést szenvedne el, amely reál értéken jóval érezhetőbb visszaesést jelentene. Ezzel folytatódna az a folyamat, hogy az EU-költségvetésen belül a KAP veszít részesedéséből.
Az látható a tervezetből, hogy a területalapú támogatás összege előreláthatóan közel a mostani mértékű maradhat az új periódusban. Ugyanakkor a KAP tervezett forráscsökkentése komolyabb mértékben érintheti a vidékfejlesztési forrásokat. Az európai gazdálkodók jövedelmi helyzete már most sem kielégítő, az uniós átlagjövedelem-szint felét sem éri el, annak ellenére, hogy stratégiai jelentőségű az ágazat, hiszen félmilliárd európai állampolgár minőségi élelmiszerrel való ellátását végzi.
Emellett a környezeti fenntarthatóság javításában, illetve a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is egyre nagyobb szerepet szánnak az agráriumban tevékenykedőknek, ezzel párhuzamosan egyre komolyabb elvárásokat támasztva számukra. A NAK felhívja a figyelmet arra, hogy a közvetlen támogatások szintjének megtartása fontos a gazdálkodók megfelelő jövedelmi helyzetének biztosítása miatt, a vidékfejlesztési támogatások pedig épp jellegükből adódóan nem szenvedhetnek forráscsökkenést.
