Felgyorsult világunk tele van ellentmondással. „Nincs időm olvasni” – halljuk egyre gyakrabban, ugyanakkor mind többet nézünk mozgóképeket mindenféle képernyőn.
A klasszikus írásos, képes tartalmak helyét egyre inkább átveszik az okoseszközökben is megtalálható kamerák segítségével egyszerűen elkészíthető és rövid ideig látható, sztorijellegű képes és videós tartalmak. Ma már bárki forgathat, szerkeszthet és közzé is tehet filmeket. Szemünket vonzza a mozgás, így a mozgóképes tartalmak könnyen lekötik a figyelmet. Egy kép többet mond ezer szónál – nos, a videók esetében ez hatványozottan igaz. Hiszen azok másodpercenként általában 30 képből állnak, tehát egy 60 másodperces, azaz egyperces film 1,8 millió szóval egyenértékű.
Ha tovább játszunk a számokkal és böngészünk a statisztikák között, azok szinte kivétel nélkül a videókat erősítik a szöveges tartalmakkal szemben. Gondolta volna például, hogy a videókat 1200%-kal többször osztják meg, mint a szövegeket és képeket együttvéve? Nem csoda, hiszen az agyunk sokkal gyorsabban – 60 000-szer gyorsabban! – tud látványt, mint szöveget feldolgozni. Az agynak átadott összes információ 90%-a vizuális. Az emberi agy nemcsak hogy jobban hozzá van szokva a látványhoz, de könnyebben is értelmezi. Tanulmányok bizonyítják, hogy a videót nézők 95%-a emlékszik az abban elhangzott, látott üzenetre, szemben a szöveget olvasók 10%-ával. Egy átlagos internetező 88%-kal több időt tölt el egy olyan weboldalon, amely mozgóképes tartalmat is kínál, mint egy olyanon, amelyen nem talál ilyet.
Ráadásul ma már nem csak szórakozásra használjuk a videókat. Számtalan online tanfolyam kínál magas szintű oktatást, sőt, a valós idejű szolgáltatásoknak köszönhetően a monitort figyelve és a hozzászólás eszközeit használva távolról is ugyanúgy részesévé válhatunk a tanóráknak vagy egy szakmai konferenciának, mint ha ott ülnénk az előadóteremben. Az AgroStratéga – idejekorán felismerve a fenti trendeket – évek óta nyomon követi, hogyan oszlanak meg az agrárszakmai információk keresésének módjai ebből a szempontból. A mért adatok azt mutatják, hogy ma már az agráriumban is egyre többen részesítik előnyben a videós tartalmakat, beszámolókat akkor is, amikor szakmai információt keresnek. Az 1400 fős, országosan reprezentatív minta megoszlása ebben a kérdésben egyelőre 83:17 a szöveges tartalmak javára, de a változás már jól mérhető.
A fenti folyamatok megértéséhez, a trendek felvázolásához ma már nem elegendő egyszerűen idősebbekről és fiatalabbakról beszélni. Fontos az egyes generációk közötti különbségek és hasonlóságok feltárása is. Az egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságok döntéshozóinak körében végzett legutóbbi felmérésünk válaszadói 47%-ban az 50–69 év közötti korcsoportba tartoznak. Generációs besorolás alapján a válaszadók négyötöde a Baby Boomer (43%) és az X generáció (36%) tagja. A mintában egyelőre elhanyagolható a Z generáció (0,6%) jelenléte, de már 21%-os arányt képvisel az Y generáció.
A döntéshozók 43%-át képviselő Baby Boomer generáció több mint négyötöde az írott, míg 14%-uk inkább a videós formát választja akkor, amikor szakmai információt keres. Az életkor csökkenésével fordított arányban áll a videós tartalmak előnyben részesítése, az Y generáció esetében például ezek aránya már eléri a 21%-ot. Az írásos anyagok tehát továbbra is őrzik dominanciájukat, azonban a vizuális információk iránti igény lassan, de biztosan növekszik. Ha lehetőségünk van rá és a mondanivalónkhoz is kapcsolódik, mindenképpen érdemes a szöveges tartalmat képekkel, illusztrációkkal színesíteni, de még jobb, ha ezt egy vagy több videóval is kiegészítjük. Egyszerűen mondjuk el, amit leírnánk, és a hallgatóságunk jobban fog rá emlékezni, többen fogják azt megosztani másokkal is.
Véleménye fontos, ne maradjon ki az AgroStratéga 8. alkalommal indított országos kutatásából! A kérdőív kitöltéséhez 2019. szeptember 15-ig kattintson ide!
Az AgroStratéga 2018-ban már hetedik alkalommal indította útjára azt a kutatást, melynek kérdőíve a mezőgazdasági termelést hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából folytató egyéni gazdálkodók és cégvezetők szakmai információszerzési szokásaival, preferenciáival, valamint jövőképével kapcsolatos kérdéseket tartalmazza.
A kutatás 81–86%-ban az alapanyag-, gép- és alkatrészbeszerzésben, továbbá az értékesítésben és pénzügyekben döntéshozó; valamint 12–14%-ban a döntést befolyásoló személyeket érte el. A mintában kizárólag a hivatásszerűen, azaz árutermelés céljából gazdálkodók jelennek meg, mivel ők a kutatás célcsoportja. Az adószám nélküli őstermelők, az önellátásra termelők és a hobbigazdálkodók válaszait nem vettük figyelembe az értékeléskor. Így a minta nem a teljes agráriumról ad képet, hanem a mezőgazdaságilag hasznosított terület döntő hányadát művelő és egységes agrártámogatási kérelmet benyújtó gazdaságokat reprezentálja. A minta nagysága 1400 fő. A piackutatás országosan reprezentatív.
Az országos felmérésnek 2018-ban is szakmai partnere volt az AGRYA (Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége) és a GOSZ (Gabonatermesztők Országos Szövetsége). Új partnerünk a MÁSZ (Magyar Állattenyésztők Szövetsége). E három szakmai szervezet mellett az AGRÁRIN, az AGRISK, az AGROFIL, a HARDI, a NUFARM, a RAPOOL, a SAATEN-UNION és a YARA is támogatta a kezdeményezést.
Az országos felmérés eredményeit bemutató kiadvány letölthető az alábbi linkről: https://agrostratega.hu/letoltesek.html
Pólya Árpád – Varanka Mariann
