Élelmiszer-rendőrséggé alakulhat 2017-ben a Nébih, a cél ugyanis az, hogy az ideinél is szigorúbban léphessenek fel a tisztességtelen piaci szereplők ellen. Az ellenőrzések mellett a társadalmi szemléletváltást segítő programok is nagy hangsúlyt kapnak a hatóság életében, az egyik legfontosabb 2017-es projekt az élelmiszer-pazarlás megállítását célozza majd.
Sikeres évet tudhat maga mögött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A Magyar Idők megkeresésére a hatóság közölte, hogy a központi ellenőrzéseinek hatékonysága mintegy 92 százalékos. A hivatal gyors reagálású, operatív jellegű ellenőrzéseket végző részlege, a kiemelt ügyek igazgatósága 2016-ban is számos esetben derített fel illegális tevékenységeket, majd hozott nyilvánosságra élelmiszerlánc-hamisítási, csalási ügyeket.
Folytatódott az illegálisan működő, többek között internetes kereskedő vállalkozások tevékenységének ellenőrzése. Tavaly például növényvédő szert, vetőburgonyát hirdetőkre sikerült lecsapnia a hatóságnak, emellett húst és húskészítményt áruló kereskedéseket, webáruházakat és beszállítóikat, reformélelmiszer-gyártókat és -forgalmazókat, valamint növényi termékeket előállítókat is vizsgáltak és lepleztek le. A Nébih adatbázisaiban, valamint az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer adatainak elemzésével számos eredményes ellenőrzést hajtottak végre.
A hivatal munkatársai 2016-ban több mint 989 tonna terméket vontak ki a forgalomból, ezzel biztosítva, hogy a hamisított termékek ne kerüljenek a lakossághoz. A mintegy 588 ellenőrzés során 27 esetben függesztették fel a vállalkozások működését, s mintegy 380 millió forintnyi bírságot szabtak ki.
TÖBB ELLENŐRZÉS, KEVESEBB VISSZAÉLÉS
A Nébih ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az élelmiszer-ágazatban mintegy 200 ezer vállalkozás működik, és ezeknek több mint 90 százaléka tisztességesen dolgozik. A jogsértésekről szóló gyakori híradások a hatékony kommunikációnak tudhatók be, vagyis nem trükközőből van több, hanem a sikeres ellenőrzések száma nőtt meg az elmúlt években. A hatékony fellépésnek köszönhetően tehát bővült a legális piaci szereplők köre.
Az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben eddig 388 983 azonosítót adtak ki az ügyfeleknek. Míg 2015-ben több mint 88 000, 2016-ban 23 000 új élelmiszerlánc-szereplő kezdeményezte regisztrációját a rendszerben. A Nébih szerint az azonosító kiadása nagymértékben segíti a legális vállalkozások tevékenységét és versenyhelyzetét is. Az ügyfelek ugyanis ezzel az azonosítóval tudják igazolni, hogy jogosultak a hatóság által nyilvántartott tevékenység végzésére. A hivatal az elmúlt hónapokban megerősítette a tisztességtelen piaci magatartás elleni fellépést is. A legtöbb esetben országosan működő multinacionális láncokat vizsgáltak, ahol a leggyakoribb probléma a diszkriminatív árképzés volt.
ERŐSÖDŐ VÁSÁRLÓI TUDATOSSÁG
A Nébih nem csak a tisztességtelen piaci szereplők kiszűrésével foglalkozott, az ellenőrzések mellett több tanácsadó programot is indítottak. Támogatták az Európai Unión kívüli országokba induló élelmiszerexport sikerességét is. A program során, valamint a harmadik országbeli hatóságok szakemberei által végzett helyszíni ellenőrzések eredményeként tavaly 75 ellenőrzést végeztek, a felkészített vállalkozások pedig sikeresen elnyerték a kínai marhahús vagy például az orosz szarvasmarha-belsőség exportjának lehetőségét, illetve fenntarthatják jogosultságukat az Egyesült Államokba a sertéskészítmények exportjára.
A hatóság nagy hangsúlyt fektetett tavaly a társadalmi szemléletformálásra is. A Szupermenta programban például számos terméktesztet végeztek el, az élelmiszer-biztonsági és laboratóriumi vizsgálatok mellett pedig kedveltségi szempontok alapján is rangsorolták az egyes termékeket. A tesztek során többször is bebizonyosodott, hogy a magyar termékek képesek felvenni a versenyt a külföldi élelmiszerekkel.
A hatóság tapasztalatai szerint a vásárlói tudatosság évről évre javul. Például egyre népszerűbb a Nébih zöldszáma, illetve a hivatal Navigátor applikációja, amelyen keresztül bárki ingyenesen jelezheti, ha élelmiszerlánc-biztonsági problémát észlel. Míg 2013-ban 3500 hívás érkezett, addig 2015-ben már több mint 12 000, 2016 október végéig pedig már több mint 13 000 lakossági bejelentést fogadtak.
MARADNAK KIHÍVÁSOK
A 2017-es célokkal kapcsolatban a hivatal közölte: a legfontosabb feladat, hogy hatékonyan ellássák a hazai élelmiszerlánc-biztonsághoz kapcsolódó feladatokat. Ennek érdekében a Nébih a jövőben egyfajta élelmiszer-rendőrségi funkciót tölt be. Ennek érdekében továbbfejlesztik az intelligens élelmiszerlánc-biztonsági elemzőrendszert. A cél egy korszerű kockázatelemzési rendszer kialakítása, amely hatékonyan segíti majd a nyomonkövethetőség vizsgálatát. A fejlesztéssel a meglévő rendszereket optimalizálják és továbbfejlesztik. A cél, hogy minél több adat kerülhessen az elemzőrendszerbe. A 2017-es év kihívásai közül elsősorban az ősszel megjelent madárinfluenzát jelölték meg. A hazai baromfiállományban már most is komoly károkat tett a betegség, a járvány megállítása pedig nem tűnik egyszerű feladatnak; 2016-ban sorra jelent meg egyes megyékben a kór. Emellett az egyik legjelentősebb projekt ezen a területen a Nébih élelmiszer-pazarlás elleni programja lesz idén.
(Magyar Idők)
