Elkészült Magyarország Digitális Agrár Stratégiájának szakmai tervezete; a dokumentum társadalmi vitát követően, még a tavasszal a kormány elé kerülhet - hangzott el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.
Fazekas Sándor kiemelte, ez az első ágazati digitális stratégia, megemlítve, hogy 2010 óta másfélszeresére nőtt a mezőgazdaság kibocsátása, ezért is fontos, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban vegyék át a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, hiszen ezen eljárások révén többet, magasabb színvonalon és hatékonyabban termelhetnek a gazdák.
A miniszter jelezte: tárcája azon dolgozik, hogy az uniós agrárstratégia a 2020 utáni időszakban is hangsúlyt fektessen – például képzési támogatások formájában, szaktanácsadási rendszerrel és e szolgáltatások árának csökkentésével – az agrárium digitalizációjára.
Hangsúlyozta: 2010 óta a hazai agráriumban a beruházások 34 százalékkal nőttek, a gépértékesítés pedig a fejlesztések 223 milliárdos összegéből 115 milliárdot tett ki a tavalyi év első három negyedévében, hozzátéve, a trend folytatódására és a precíziós termelés terjedésére számítanak.
Ez egy jó alap arra, hogy a magyar mezőgazdaság tovább növekedjen – fogalmazott Fazekas Sándor,
Kiss Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár azt emelte ki: a kormányzat 2010 óta azon dolgozott, hogy hatékonyságuk és versenyképességük fokozása mellett erősítse meg a hazai kis- és közepes agrárvállalkozásokat, hozzátéve, hogy a következő években meghatározza a mezőgazdaságban dolgozók életét az, hogy hogyan tudnak részt venni a digitalizációban.
Mint mondta, már most is lehet pályázni ilyen megoldások bevezetésére, ezt terjeszti majd ki a Digitális Agrár Stratégia.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke kiemelte: a digitális megoldások ma már nem kényelmi funkciót, hanem a versenyképességet, adott esetben az életképességet is jelenthetik az agráriumban, megjegyezve, hiszen optimalizálja az üzemanyag-, az alapanyag- és az időfelhasználást.
A kamarai elnök által közölt adatok szerint „az alapok megteremtése” hektáronként két, egy intelligens gépsor bevezetése azonban már 40-50, míg ha járműnavigációs szintig menő adatgyűjtést vezetnek be, akár 80 euró is lehet a költségcsökkentés, miközben a hozamok emelkednek.
Ez utóbbiak kapcsán Győrffy Balázs arról beszélt: a búza hozama precíziós gazdálkodással 7-17, a kukoricáé 2-9, a napraforgóé 6-10 százalékkal növelhető, megemlítve, hogy a technológia a kertészetben, az állattenyésztésben és az erdészetben is kínál lehetőségeket.
Mint mondta, Magyarországon most elsősorban a nagyobb, innovatívabb vállalkozások tudják fedezni a digitalizáció költségeit, noha jól látható, hogy a kisebb, közepes gazdaságok is nyitottak, tette hozzá, megjegyezve, hogy utóbbiak támogatásra, inkubációra szorulnak.
Az általa vezetett agrárkamara feladatának az információk összegyűjtését és minél szélesebb körben terjesztését említette Győrffy Balázs.
Deutsch Tamás azt emelte ki: a digitalizáció az emberek mindennapjaiban hoz gyökeres változásokat, a kormányzat célja pedig az, hogy ennek az átalakulásnak minden magyar polgár a nyertese legyen, ehhez viszont egyszerre van szükség az infrastruktúra megteremtésére, fejlesztésére, a kompetenciák és az elérhető szoláltatások minél szélesebb körben terjedésére.
A digitális ökoszisztéma legfontosabb szereplői az emberek – jelentette ki Deutsch Tamás, történelmi jelentőségűnek nevezve azt a tényt, hogy az agrárium az első olyan gazdasági terület, amelyen átfogó digitális stratégia készül, megemlítve, az uniós tagállamok sorában is az elsők vagyunk e téren.
A miniszterelnöki biztos kiemelte: a cél az, hogy a magyar agrárium mellett az annak termékeit fogyasztók is a digitális átállás nyerteseivé kell, hogy váljanak.
A miniszterelnöki biztos kérdésre válaszolva arról beszélt: elérheti vagy meg is haladhatja a tízmilliárdos nagyságrendet a Digitális Agrár Stratégia megvalósításához szükséges források összege, kiemelve, hogy a stratégia hatékony végrehajtása 3-5 éves időhorizonton akár 60 százalékos hatékonyság-növekedést is hozhat.
Megemlítette: a Digitális Agrár Stratégia megvalósítása támogatja a magyar digitális startup-stratégia sikerét is.
