Hétfői nyilvános, teljes ülésén hirdeti ki az Alkotmánybíróság (Ab) az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítással és a 2013-as földtörvénnyel kapcsolatos határozatait.
Hétfői nyilvános, teljes ülésén hirdeti ki az Alkotmánybíróság (Ab) az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítással és a 2013-as földtörvénnyel kapcsolatos határozatait.
Az Ab az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében felidézte: az Országgyűlés április 28-án fogadta el az állami földvagyon kezeléséről szóló törvény módosítását, amelynek alaptörvény-ellenességével kapcsolatban Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt a testülettől.
Ugyancsak kihirdeti az Alkotmánybíróság azt a határozatát, amelyet a mezőgazdasági és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény egyes rendelkezései, továbbá a törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény egy része alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló bírói kezdeményezés vizsgálata tárgyában hozott.
Miután két héttel korábban a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, a képviselők április 28-án egy átdolgozott – minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó -, az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást szavaztak meg.
Az indítványt az ellenzék és szakmai szervezetek főként azért bírálták, mert védett természeti területeket is a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez utal a nemzeti parki igazgatóságoktól. Ellenzéki képviselők szerint mindezzel természetvédelmi értékeket sodornak veszélybe, emellett „földmutyiról”, „földrablásról” beszéltek.
Az államfő hivatala május 8-án közölte, hogy Áder János előzetes normakontrollt kért a törvénymódosításról az Ab-től.
A 2013 júniusában elfogadott földtörvénnyel újraszabályozták egyebek mellett a földtulajdonjog és a haszonélvezeti jog megszerzését, valamint a kényszerhasznosítást. A lényeges változtatások egyike, hogy az állattartótelepek üzemeltetői és a vetőmag-előállítók a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak. A törvény döntött a gazdákból álló földbizottságok felállításáról, ezek jóváhagyása nélkül nem lehet földet vásárolni. Főként a Jobbik azért kritizálta a törvényt, mert szerintük az lehetővé teszi a földvagyon „átjátszását” egy szűk csoportnak. Áder János egy hét elteltével írta alá a jogszabályt. Indoklása szerint a jogszabály alkotmányossága sem tartalmi, sem formai szempontból nem vonható kétségbe.
(MTI)