A romániai Szatmár megyében is kiépítik a jégkármérséklő-rendszert. Utóbbiban az OMSZ is közreműködik. Idehaza pedig az előkészületek zajlanak.
A román-magyar határmenti övezet együttműködését elősegítő, Interreg V-A Románia-Magyarország Program keretében támogatást nyert a Szatmár Megyei Tanács és az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) közös pályázata. A projekt célja jégkár mérséklése a romániai Szatmár megye területén. A partnerségi megállapodást Radics Kornélia az OMSZ elnöke, Buda István az OMSZ gazdasági elnökhelyettese, és Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke 2018. március 7-én írta alá Szatmárnémetiben.
A talajgenerátoros jégkármérséklő-rendszer Szatmár megye területén, megyén belüli központi irányítással épül ki. Az OMSZ a napkori radar-állomásnak, és további nyolc határmenti magyar meteorológiai állomás infrastruktúrájának fejlesztésével, valamint technológiai tudásának adaptálásával vesz részt a megvalósításban. A programot az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatja, melyet a résztvevő két tagállam nemzeti társfinanszírozással egészít ki.
Azt korábban már többször is jelezte Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, hogy az idehaza hamarosan induló, a kamara által működtetendő jégkármérséklő-rendszerhez várják akár a szomszédos országok csatlakozását is. Azt még nem tudni, hogy a szatmári és a magyarországi között lesz-e kapcsolat, de az elvi lehetőség fennáll. Már csak azért is, mert a NAK számára szintén az OMSZ szolgáltatja majd a jégeső-adatokat.
A hazai helyzettel kapcsolatban a NAK-elnöke elmondta, jelenleg a talajgenerátorok kihelyezése és az ezüst-jodidok uniós közbeszerzése zajlik. Hozzátette, 986 darab ezüst-jodidos talajaggregátor épül országszerte, ebből 222 automata üzemmódban képes védekezni. Megismételte azt is, hogy a működési költséget évente nagyjából 1,5 milliárd forint, a rendszerrel megóvott termelési érték pedig 50 milliárd forint (azaz 1 forint ráfordítással 33 forint termelési érték menthető meg). A jégkármérséklő-rendszer egyfajta hasznosságával kapcsolatban Varga István, a Róna Mezőgazdasági Szövetkezet kertészeti ágazatvezetője elmondta, hogy ha elkezd működni, akkor a növénybiztosításra kevesebbet kell majd költeniük. Győrffy Balázs meg is jegyezte, a rendszerért nem is lelkesedtek a hazai, növénybiztosítást kínáló társaságok, így látszik, hogy „jó úton járunk”.
