Magasabb fokozatba kapcsoltak tavaly a hazai élelmiszeripari vállalkozások, a kapacitások kihasználtsága szinte minden ágazatban nőtt. A legnagyobb bővülés a konzerv- és hűtőiparban volt, de a cukorkagyártásban, valamint a malomiparban érintett vállalkozások és pékségek is nagyobb arányban használták ki a rendelkezésre álló termelési lehetőségeket - írja a Magyar Idők.
A múlt évben tovább nőttek a feldolgozóipari kapacitások a hazai élelmiszeriparban. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) ágazatonként felmérte, hogy az egyes feldolgozók a lehetőségeikhez képest milyen leterheltséggel termeltek tavaly.
A húsiparban az egyes állatfajokra szakosodott feldolgozók közt jelentős különbségek mutatkoztak ebből a szempontból. A sertésvágással foglalkozó vállalkozások az elmúlt évben átlagosan 193 napot, napi hét üzemórát működtek, a kapacitáskihasználtság pedig összességében 72 százalékos volt, ami két százalékponttal alacsonyabb az előző évhez képest.
A kismértékű csökkenés ugyanakkor részben annak tudható be, hogy az új beruházások elkészültével fokozatosan elkezdődött a termelés az új üzemekben, illetve egységekben. A szarvasmarha feldolgozásával foglalkozó vállalkozások esetében ennél alacsonyabb kihasználtságról adott számot az AKI jelentése.
Eszerint a marhavágó vonalak átlagosan 122 napot, napi négy órát működtek 2017-ben. Az ágazatban meglévő üzemek a rendelkezésre álló kapacitásaik 53 százalékát használták ki. Ennél jóval nagyobb volt a feldolgozók leterheltsége a baromfiágazatban.
A felmérés eredményei szerint a vágóhidakon átlagosan 212 napot és napi hét órát dolgoztak a szakemberek. Az üzemek közel 70 százaléka magas vagy nagyon magas kapacitáskihasználással működött, s csupán a vállalkozásoknak 9 százaléka tartozott az alacsony leterheltségű csoportba. Mindez egyébként elsősorban az ágazatban tapasztalható koncentrációnak és a termelés integrációjának tudható be. Az átlagos kapacitáskihasználtság összességében 80 százalék volt az ágazatban.
A hűtő- és konzervipar termelése az elmúlt évtizedben csökkent, termékszerkezete jelentősen egyszerűsödött. Ma már jellemzően két termény, a zöldborsó és a csemegekukorica feldolgozására korlátozódik a vállalkozások tevékenysége.
A gyümölcsfeldolgozás lényegében az ipari almából történő sűrítmény- és légyártásra épül, ezt követi a meggy feldolgozása. A hűtő- és konzervipar termelését erősen befolyásolja a szezonalitás.
Így például a gyártás a nyári-őszi időszakban három műszakban, sok esetben a hét végén is folyamatos volt, míg az év többi hónapjaiban állt a termelés. A csemegekukoricát feldolgozó konzervipari vállalkozások tavaly jóval többet dolgoztak, mint egy évvel korábban – legalábbis ez derült ki az AKI adataiból, melyek szerint a gyártóvonalak kapacitáskihasználtsága 78,5 százalék volt, ami 11,4 százalékkal haladta meg a 2016. évi értéket.
A bővülés a zöldborsókonzerv gyártására is igaz volt, a kapacitáskihasználtsági mutató itt 56,5 százalékon állt tavaly, ez 4,4 százalékos emelkedést jelent.
A malomiparban ennél is nagyobb volt a leterheltség tavaly, az üzemek kétharmada közel 80 százalékos kihasználtsággal működött. A gabona reggeli étel, puffasztott, extrudált élelmiszergyártó vonalnál az átlagos kapacitáskihasználtság 63 százalék volt 2017-ben. A pékségek is magas fordulatszámon termeltek az elmúlt évben.
A kenyérféleségek gyártásáról jelentést tett sütőipari vállalkozások 24 százaléka a nagyon magas, több mint harmada a magas kapacitáskihasználtságú csoportba tartozott 2017-ben.
Az előző évhez képest több vállalkozás került a közepes és a magas leterheltségű csoportba, míg a nagyon magas kategóriába tartozóké csökkent.A kenyérféleségeket gyártó sütőipari vállalkozások a termelési lehetőségeik 61 százalékát használták ki. Az üzemekben jellemzően napi kilenc órát dolgoztak, a munkanapok száma pedig elérte a 313-at.
A különböző pékáruk előállítása tavaly naponta 9 órát és összesen 301 napot vett igénybe. A kapacitások kihasználtsága 50 százalék volt. Az édesiparon belül a cukorkagyártás 187 napot vett igénybe, a kapacitások kihasználtsága nagyon magas volt, megközelítette a 90 százalékot, ami 19,3 százalékos javulás az előző évhez képest.
A csokoládékészítés 201 napon keresztül zajlott, a termelési lehetőségek felét használták ki az érintett cégek.
