„Szerencsére túl vagyunk azon, hogy csak a hazai vendéglátás dicső múltját emlegessük. Bátran kimondhatjuk, hogy Magyarország az elmúlt évtized alatt visszakerült Európa gasztronómiai térképére” – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a szolnoki Agrárkonferencián.
A Szolnoki Gulyásfesztivál nulladik napján tartották meg az agrárkonferenciát, melynek a témája a Magyar Konyha volt. A szakmai előadásoknak köszönhetően átfogó képet nyerhettek a résztvevők a magyar agrárium helyzetéről, a nemzetközi és a magyar konyha minőségi és mennyiségi elvárásairól. A konferencia emellett lehetőséget adott arra is, hogy a témában elmondják a véleményüket, illetve létrehozzanak egy kódexet, amely tartalmazza a magyar konyha főbb jellemzőit.
Zsigó Róbert a konferencián kijelentette: A Kárpát-medence gazdálkodási hagyományait képviselő fajták – mint a mangalica, a makói hagyma, a szegedi paprika, a magyar szürke szarvasmarha – olyan minőségi jellemzőkkel bírnak, hogy semmi mással nem helyettesíthetők. Megőrzésük épp ezért kulturális és nemzetgazdasági érdekünk. Hangsúlyozta: A magyar vidékpolitika és a kormány intézkedései is ezt a célt szolgálják.
Az államtitkár megjegyezte, hogy a Földművelésügyi Minisztérium által kidolgozott Hungarikum törvény, a Magyar Élelmiszerkönyv irányelvei, a Hagyományok-Ízek-Régiók Program valamint a Helyi Termék Éve és a Helyből jobb! programsorozat mind a helyi ellátási láncok megerősítését célozták az elmúlt években.
Az államtitkár végül felhívta a figyelmet: „Ahogyan a piacot a kereslet határozza meg, úgy a színvonalas magyar konyhát is csak az igényes és tudatos vásárlók tarthatják fenn huzamosan. Éppen ezért az FM és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hosszú távú céljai között szerepel többek között a helyi agrártermékek beiktatása a közétkeztetésbe és a családok asztalára, valamint az utóbbi idők egyik égető problémája, az élelmiszer-pazarlás csökkentése.
(Földművelésügyi Minisztérium)
