Agrárközélet

Könyvbemutató: PRECÍZIÓS NEMESÍTÉS Kulcs az agrárinnovációhoz

Agrofórum Online

Május elején a Szent István Egyetem Budai Campusa adott otthont annak a rendezvénynek, amelyen Dr. Hegedűs Attila, a Kertészettudományi Kar dékánja hiánypótló kötetet mutatott be a szakmai közönségnek és a sajtó képviselőinek. Balázs Ervin és Dudits Dénes szerkesztésében megjelenő PRECÍZIÓS NEMESÍTÉS Kulcs az agrárinnovációhoz című kiadvány 19 szerző – köztük akadémikusok és a fiatal kutatók – munkáját tartalmazza.

Dr. Hegedűs Attila, a Kertészettudományi Kar dékánja mutatja be az frissen megjelent tanulmánykötetet

A keménykötésű, 194 oldal terjedelmű könyv 15 fejezetre tagolódik. Az olvasók a tanulmánykötet első felében feleleveníthetik az öröklődés alaptörvényeit Mendel munkásságától Watson és Crick által megalkotott DNS kettős spirál modell megjelenéséig, majd a klasszikus növénynemesítési módszerek és állatnemesítési technikák áttekintése következik. A tények mellett tudománytörténeti érdekességekre is bukkanhat az olvasó, így választ kaphat arra a kérdésre is, hogy miért került Lenin agya egy rövid időre Berlinbe.

A tanulmánykötetben a mutációs nemesítés technikáiról, a mutáció eredetű növény- és állatfajtákról, valamint -hibridekről szóló tanulmányokat követően a transzgénikus szervezetekről esik szó, majd a legújabb genomszerkesztési technikák bemutatása következik. Míg a klasszikus mutációs nemesítés során a létrehozott nagyszámú mutáns közül kell a megfelelőt kiválasztani, a precíziós nemesítési technikák a genetikai anyag célzott megváltoztatására alkalmasak. Ezek sorában először az ún. cink-ujj és a TALEN eljárások jelentek meg, majd berobbant a mára már egyszerűvé és olcsóvá vált CRISPR alapú genomszerkesztés. E technikák segítségével irányítottan lehet egy kiválasztott gén szerkezetét, működését befolyásolni abból a célból, hogy az agronómiai tulajdonságok javuljanak. A célzott mutáció az esetek nagy részében valamelyik gén elrontásában, kikapcsolásában mutatkozik meg. Ez vajon mire vezet? – teheti fel a kérdést az olvasó. A válasz időben messzire vezet vissza. A ma ismert termesztett növényeink vad őseiben ugyanis a sikeres szaporodás és terjedés érdekében olyan tulajdonságok alakultak ki (pl. magok szétszóródása), melyek a termesztő szempontjából hátrányosnak tekinthetők, megváltoztatásuk nemesítési célként szerepelhet. E gének kiiktatása tehát az ember számára kedvezőbb tulajdonságú növényfajtát eredményez.

A genomszerkesztési eljárások továbbfejlesztésétől a jövőben a hasznos, természetes és új mutációk gyors megjelenése várható a termesztett növények minden eddiginél szélesebb körében. A genomeditálási módszerek rendkívül gyorsan elérték az állattenyésztést is. Komoly problémákra adhat választ, például egyes betegségekre rezisztens állatok létrehozásával. A modern genomeditálási eljárások arra is lehetőséget nyújtanak elméletileg, hogy a kipusztult állatfajokhoz nagyon hasonló egyedeket keltsünk életre. A mamutprogram során már 14 gént alakítottak át elefántsejtekben.

A tanulmánykötet utolsó fejezete a társadalom és a genomszerkesztés viszonyát elemzi. A szerző végigtekinti, hogy a transzgénikus szervezetekre vonatkozó viták hol siklottak félre és az új megközelítés – a genomeditálás – miben különbözik a GMO-tól. Jelenleg még nyitott kérdés, hogy a genomeditálásból származó termékek GMO-nak számítanak-e. A végső szót a kérdésben az Európai Bizottságnak kellene kimondani, a döntés azonban még várat magára. A jelenleg érvényben levő GMO-szabályozás szerint a célzott mutagenezissel létrehozott szervezet nem minősül GMO-nak, mert a definíció szerint a GMO olyan szervezet, „amelyben a genetikai anyagot olyan módon változtatták meg, amely nem fordulna elő a természetben párosodás, illetve természetes rekombináció útján”.

A mutáció azonban természetes körülmények között is kialakul, a természet is olyan mechanizmusokkal „állítja elő” a mutánsokat, mint az ember. A zöld szervezetek viszont azzal érvelnek, hogy a törvény szellemisége számít, ennek értelmében pedig minden mesterségesen előállított mutáció potenciálisan veszélyes, így a GMO-kategóriában van a helyük.

A tanulmánykötet azzal a céllal jelent meg, hogy a széles közvélemény számára megismerhetővé tegye a legújabb nemesítési eljárásokat, továbbá segítse az egyetemi oktatók munkáját, a hallgatók ismereteit bővítse. Emellett a szerkesztők nem titkolt célja a döntéshozók kellő információval, szakmai háttéranyaggal való ellátása.

Az Agroinform Kiadó gondozásában megjelent kötet beszerzésére a kiadó webáruházában van lehetőség.

(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Kihirdették a Nemzeti Agrártehetségek versenye nyerteseit

2020. január 10. 12:33

A társadalmi és történelmi kihívásokra az agrártudományok területének is reagálnia kell, sikeres válaszokat pedig kizárólag az innovációk útján leszünk képesek találni.

Kedvezhet az édesvízi halgazdálkodásnak az új uniós költségvetési ciklus

2019. március 8. 10:15

Az új uniós halászati politikáról szóló EP-jelentés tervezetéhez benyújtott módosító indítványoknak köszönhetően többek között 10 százalékkal bővült a halászati pénzalap költségvetése.

A vidék újjáélesztése elképzelhetetlen digitalizáció nélkül

2019. május 24. 10:35

Az agrártárca kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az agrárpálya vonzóvá tételével, új, digitális tudás, készségek, szemlélet elősegítésével támogassa a gazdálkodást választó vidéki fiatalokat.

Goodyear: ötven százalékkal jobb futásteljesítmény és rövidebb féktáv

2020. február 20. 09:47

Az új EffcientGrip Performance 2 megnövekedett futásteljesítményét számos innovatív fejlesztés teszi lehetővé a kiváló teljesítmény megőrzése mellett.