Több mint 700 cég érdeklődött a Budapest Banknál a kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését célzó európai uniós hitelprogramok (GINOP 8.3.1-16 és VEKOP 1.2.3-13) iránt.
Az összes befogadott hitelkérelem alapján a fenti programokban a Budapest Banknál 27,5 milliárd forint összegben igényeltek kölcsönt a vállalkozások. Az összesen 70, illetve 3,7 milliárd forint keretösszegű hitelprogramok keretében mindössze 10 százalékos önerő biztosítása mellett, 0 százalékos kamattal juthatnak hitelhez a kkv-k.
A kereskedelmi banki gyakorlathoz képest enyhébb hitelfedezeti elvárásoknak leginkább a kis cégek örülhettek: a befogadott hitelkérelmek több mint fele (54 százaléka) a 0 és 200 millió forint éves árbevétellel rendelkező mikrovállalkozásoktól érkezett a Budapest Bankhoz. A versenyképességi hitelprogramok nagy előnye, hogy ezekből akár kezdő vállalkozások is forráshoz juthatnak: a hitelkérelmek mintegy 15 százalékát 2015 januárja után alakult cégek adták be, és a kérelmezők között felülreprezentáltak voltak azok a cégek, amelyek kereskedelmi banki szempontból kevésbé hitelképesek. A Budapest Bank adatai szerint a versenyképességet célzó programok elérték azon céljukat, hogy azokat a vállalkozásokat támogassák, amelyek életképességük és jövedelemtermelő képességük ellenére piaci alapon nem, vagy csak jelentősen drágábban jutnak forráshoz.
A Budapest Banknál a vállalkozások átlagosan 84 millió forintos hitelt igényeltek. A 150 millió forint feletti hitelkérelmek arányaiban elenyészőek. A legmagasabb összegű hitelkérelmek a Közép-magyarországi és az Észak-alföldi régióból érkeztek, átlagosan 106 millió forint összegben, míg a legalacsonyabbak a Dél-dunántúli régióból, átlagosan 38 millió forint összegben. (Mivel a hitelkeretek nagyobb részét adó GINOP megkötése szerint a finanszírozott projektek a Közép-magyarországi régión kívül valósulhatnak meg, az itteni vállalkozások vidéki telephelyükön vagy fióktelepükön valósítják meg tervezett beruházásukat.)
A beadott hitelkérelmek a Budapest Bankhoz 35%-ban a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalkozásoktól érkeztek. A kérelmek 25%-a a kereskedelmi, 18%-a a feldolgozóipari, 13%-a az építőipari, 5%-a a turizmusban aktív cégektől érkezett. (Mivel a jelenlegi ciklusban a vissza nem térítendő támogatások fő célcsoportja a feldolgozóipar, így a többi iparág szereplői elsősorban a kkv-k versenyképességének növelését célzó programokban tudnak uniós forrást igényelni.) A legmagasabb összegű hitelkérelmek a feldolgozóipari cégektől érkeztek, átlagosan 124 millió forint összegben, míg a legalacsonyabb összegű hiteleket a turizmusban tevékenykedő vállalkozások igényelték, átlagosan 42 millió forint összegben.
A Budapest Bank már az előző európai uniós programozási időszakokban is segítette ügyfeleit a forráshoz jutásban, az új ciklusban pedig az MFB pályázatán nyertes konzorcium tagjaként vállalta, hogy saját fiókhálózatán belül, az MFB Pontok arculatával megkülönböztetett fiókokban közvetíti az uniós hiteltermékeket.
Császi Róbert, a Budapest Bank vállalati értékesítési vezetője elmondta: „Az idei évben várakozásaink szerint a kkv-hitelezési piacot dominálni fogják az MFB Pontos konstrukciók – hitelek és kombinált termékek –, amelyek olcsó forrást jelentenek a vállalkozások számára. A Budapest Bank vállalati ügyfélkörét 90%-ban a magyar kkv-k adják, így magától értetődően továbbra is kiemelt szerepet kívánunk vállalni ezen termékek közvetítésében, amelyek jó lehetőséget teremtenek arra, hogy minél több vállalkozás juthasson forráshoz, és vághasson bele fejlesztéseibe, beruházásaiba. Fontos kiemelnünk, hogy ha támogatással kombinált hitelről van szó, akkor is egy kölcsönszerződésről beszélünk, annak minden fontos jellemzőjével együtt. Ezért a cégeknek azt javasoljuk, hogy kezdjék az MFB Pontokon a tájékozódást, és a bank munkatársaival minél előbb tisztázzák az ehhez kapcsolódó feltételeket: fedezeti igényt, futamidőt, elérhető hitelösszeget.”
