Magyarországon 4,145 milliárd euró - több, mint 1200 milliárd forint - jut a vidékfejlesztési program megvalósítására az unió mostani költségvetési időszakában, vagyis 2020-ig.
Magyarországon 4,145 milliárd euró – több, mint 1200 milliárd forint – jut a vidékfejlesztési program megvalósítására az unió mostani költségvetési időszakában, vagyis 2020-ig – tájékoztatta a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjait.
Kis Miklós Zsolt elmondta, összességében a szóban forgó időszak alatt 13,061 milliárd eurónyi uniós forrás – vagyis 300 forintos euró árfolyamon számolva, mintegy 3918,3 milliárd forint – áll rendelkezésre az agráriumban. Ebből a közvetlen támogatásokra és a piaci intézkedések finanszírozására 8,916 milliárd euró – mintegy 2700 milliárd forint – használható fel. Éves átlagban ez összesen mintegy 653 milliárd forint forrást jelent a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés számára 2020-ig.
Az államtitkár jelezte: a vidékfejlesztési program prioritásai között szerepel többek között a tudás és az innováció előmozdítása;, a versenyképesség fokozása; az ökoszisztémák állapotának helyreállítása, megőrzése és javítása; az erőforrás-hatékonyság fokozása; az élelmiszerlánc szervezésének és kockázatkezelésének fejlesztése, valamint a társadalmi befogadás ösztönzése, előmozdítása.
Kis Miklós Zsolt emlékeztetett: Magyarország az unióval szeptemberben aláírta a partnerségi megállapodást A vidékfejlesztési program mintegy 700 oldalon részletezi a szóban forgó terület témáit. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy várhatóan az idén nem fogadnak el egyetlenegy tagországi vidékfejlesztési programot sem, tekintettel az uniós választásokra, illetve a biztosok választására is, leghamarabb várhatóan a vidékfejlesztési programok elfogadására januárban kerülhet sor. Addig csak saját tagállami kockázatra írhat ki pályázatot vidékfejlesztési területen egy-egy uniós ország.
Ezzel a lehetőséggel várhatóan Magyarország élni fog.
Az államtitkár utalt arra: a magyar vidékfejlesztési program legfontosabb fejlesztési célkitűzései között szerepel egyebek mellett: a vidéki munkahelyek megőrzése, gyarapítása, a kisebb gazdaságok differenciált segítése; a versenyképesség, a termelési és jövedelembiztonság erősítése; a korszerű tudásbővítés és tudástranszfer, valamint az innováció ösztönzése; a területi kiegyenlítés segítése. Emellett indulnak tematikus alprogramok is, mint például a „rövid ellátási lánc”, illetve a fiatal gazdák támogatása.
Beszélt továbbá arról is, hogy támogatják majd az egyedi beruházások megvalósítását, de a közös célkitűzések elérését is, például az összefogást – konzorciumi formában – egy-egy beruházásnál. Új lehetőség lesz a fejlesztési átalány – 15 ezer eurós keretösszegben – igénybevételének lehetősége a kisgazdálkodók számára és a diverzifikáció előmozdítására.
Emellett megvalósíthatók lesznek egység-költségalapú beruházások is például az erdőszerkezet-átalakításban. Kompenzációs átalányt is igénybe vehetnek a gazdálkodók, ha valami miatt korlátozást vagy hátrányt kell elszenvedniük valami miatt, például a NATURA 2000-es területeken.
Kis Miklós Zsolt – Kónya Péter (független) felvetésére – érdemben nem kívánt foglakozni a kishantosi üggyel, de jelezte, hogy az ökológiai gazdálkodás támogatása része a vidékfejlesztési programnak. Magyar Zoltánnak (Jobbik), a bizottság alelnökének öntözéssel kapcsolatos felvetésére az államtitkár azt válaszolta, hogy a program forrásaiból csak a gazdaságon belüli öntözésfejlesztés támogatható. Farkas Sándornak (Fidesz), a bizottság alelnökének az állattartók támogatását firtató kérdésére azt válaszolta, hogy azt az állatszám nagyságától függően lehet igénybe venni. Horváth István (Fidesz), a bizottság alelnöke nagyobb figyelmet javasolt fordítani a dísznövény- és a gyógynövényágazatra.
