Bár a szélsőséges időjárás miatt az utóbbi években növekedett az öntözés jelentősége, a vízjogi engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és egyéni gazdálkodók kevesebb mint fele, 49,44 százaléka öntözött 2016-ban – közölte kötelező adatszolgáltatáson alapuló felmérése eredményét az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI).
Az AKI adatai szerint Magyarországon kevesebb mint 130 ezer hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető területet művelnek, ennek több mint háromnegyede az Alföldön található. A többi régióban csak 3500 és 8500 hektár közötti területre van vízjogi engedélyük a gazdálkodóknak. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 29 175 hektár vízjogilag engedélyezett öntözhető terület van, ami megközelíti az Alföldön kívüli 5 régió teljes, legálisan öntözhető területét: 29 259 hektárt. Az öntözésnél a legkisebb szerep Nógrád megyének jut, még a 70 hektárt sem éri el a vízjogilag engedélyezett öntözhető terület. Az üzemeknek engedélyezett éves vízmennyiség 201 millió köbméter volt tavaly, ennek több mint négyötöde az Alföldre esik. Ezt azonban közel sem használták ki a gazdálkodók, hiszen az AKI adatai szerint az elmúlt évben 68 722 hektáron 73 millió köbméter vizet juttattak ki a földekre.
Míg a Dél-Dunántúlon és Észak- Magyarországon a vízjogilag engedélyezett öntözhető területek több mint 60 százalékán öntöztek, a Közép- és a Nyugat-Dunántúlon az engedélyezett területek kevesebb mint 40 százalékán használták ki ezt a lehetőséget, az országos átlag pedig 53,35 százalék volt.
A területüket öntöző gazdálkodók hektáronként átlagosan 1066 köbméter vizet használtak. Az országos átlagot csak az Észak-Alföldön múlták felül, ahol egy hektáron átlagosan 1443 köbméter vizet locsoltak ki. A többi régióban az egy hektárra kiöntözött vízmennyiség 425 és 979 ezer köbméter között szóródott. Észak- és Közép-Magyarországon, a két legkisebb megöntözött területtel rendelkező és a legkevesebb vízzel öntöző régióban az egy hektárra jutó vízmennyiség is a legalacsonyabb.
A szakértők szerint az a legnagyobb baj, hogy Magyarország nem „fogja meg” a vizet, sőt, nettó vízkibocsátó: három Balatonnak megfelelő vízmennyiséggel több hagyja el az országot, mint amennyi bejön. Öntözésre pedig ennek a töredékét fordítják. A számítások szerint az öntözés érdemi szintre fejlesztésével – ami a szántóterület felének öntözhetőségét, illetve a csatornák feltöltését jelentené – az agrárgazdaság 30 százalékkal növelhetné a kibocsátását.
(Világgazdaság)
