A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 3654 millió eurót, behozatala 2214 millió eurót tett ki 2017 első öt hónapjában, az agrár-külkereskedelmi forgalomnak pedig 1440 millió euró aktívuma volt.
A kivitel értéke 14,4 százalékkal, a behozatalé 5,9 százalékkal nőtt az előző évihez képest. Az egyenleg 30,6 százalékkal, 338 millió euróval lett nagyobb az Agrárgazdasági Kutatóintézet friss külgazdasági jelentése szerint. Folytatódott az agrár-külkereskedelmi egyenleg évek óta tartó javulása az év eddigi időszakában is. Így például emelkedett az agrárkivitel aránya a nemzetgazdasági exportból 2017 első öt hónapjában, míg az agrárimporté mérséklődött az előző év azonos időszakához képest – mutatott rá az adatok alapján Fórián Zoltán.
A TakarékBank Agrár Központ vezető agrárszakértője utalt arra is, hogy bár az élősertés-kivitel mennyiségben 3,5 százalékkal csökkent ebben az időszakban, értékben jelentősen, 35 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szintjéhez képest nagymértékű áremelkedésnek köszönhetően. Az egész kontinensre jellemző áremelkedés kézzelfogható példája, hogy a magyarországi élősertés-felvásárlási árak az idén májusban 31 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ennek hatása az élősertés-importban is tetten érhető, hiszen e behozatal mennyiségben 7 százalékkal, értékben 43 százalékkal nőtt éves szinten 2017 első öt hónapjában. Így állt elő az élősertés-külkereskedelmi forgalom 41 százalékos emelkedése a vizsgált időszakban.
Mindeközben a gabonakivitel az átlagárak csökkenése mellett az elmúlt év jó terméseredményein alapulva nőhetett jelentősen az első öt hónapban a tavalyihoz képest. A kukoricaexport 45,4 százalékkal emelkedett, míg a búzakivitel megduplázódott. A búza uniós piacán – elsősorban a francia termés tavalyi drasztikus esése miatt – csökkent a kínálat, amiben a magyar búza láthatóan jól megtalálta a helyét – hívta fel a figyelmet Fórián Zoltán. Hozzátette: kukoricából a magyar terméstöbblet és az alacsony árak egyaránt az export megugrása irányába hatottak. Fontosnak nevezte mindkét esetben, hogy az elmúlt év első felében alacsony volt a gabonaexport, tehát egy komoly bázishatás is tetten érhető az idei növekedésben.
Ugyanakkor a baromfihús igen megszenvedte a baromfi-influenza miatti piaczárásokat. Az elemző szerint a kiviteli korlátozás az idei egész évre rányomja bélyegét a baromfiszektorban. Mennyiségben az első öt hónapban 17,3 százalékkal esett a baromfihús kivitele, aminek nagy részét a csirkehús 46,3 százalékkal csökkenő exportja okozta. A pulykahús kivitele alig bő 10 százalékkal mérséklődött.
Agrárexportunk továbbra is döntő – 84 százalékos – arányban az EU tagállamaiba irányul, de látványosan bővül termékeink megjelenése az olyan újnak számító piacokon is, mint Kína (60 százalék), Kazahsztán (68 százalék), India (60 százalék) vagy épp Szaúd-Arábia (70 százalék). Emellett 50 százalékkal emelkedett az USA-ba és 31 százalékkal az Oroszországba irányuló agrárexportunk is. Utóbbi – fogalmazott Fórián Zoltán – az embargóval nem érintett termékköröknek köszönhető.
(Világgazdaság)
