A fejlődő országokban élők számíthatnak a népességszám, a jövedelemszint, az élelmiszer-fogyasztás és a városiasodás mértékének növekedésére, ami kihat majd a táplálkozási szokásokra is.
A fejlődő országokban élők számíthatnak a népességszám, a jövedelemszint, az élelmiszer-fogyasztás és a városiasodás mértékének növekedésére, ami kihat majd a táplálkozási szokásokra is, mivel elérhetőbbé és népszerűbbé válnak az állati fehérjék a keményítőtartalmú termékekkel szemben – közölte az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) szerdán.
A FAO az ENSZ Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetével (OECD) közösen jegyzett Mezőgazdasági kilátások 2015-2024 című jelentésében a fejlődő országok kapcsán kitért arra is, hogy a cukor iránti magas kereslet felhajtja a jelenlegi alacsony árakat és további beruházásokat generálhat az ágazatban.
A jelentés szerint a kedvező olajárak rövid távon a gabonafélék árának csökkenéséhez vezetnek majd, hosszú távon azonban az egyre dráguló termelés és a stabil kereslet ellentétes hatása érvényesül inkább.
A fehérjelisztek térnyerése miatt bővülés várható az olajnövények termelésében, ami megnöveli e terméktípus jelentőségét, így főleg Brazíliában a szójatermesztés további terjedéséhez vezet – olvasható a beszámolóban.
A húságazatban is változásokat jeleznek a szakértők: a kedvezőbb takarmányárak javíthatnak a szektor jövedelmezőségén – jósolja a jelentés.
Az OECD-FAO vizsgálatai szerint 2024-re a halászat várhatóan 20 százalékkal bővül majd világszerte.
A tejtermékek exportja tovább koncentrálódik a legjelentősebb exportőröknél (Új-Zéland, Európai Unió, Egyesült Államok és Ausztrália), amely országokban a belső piaci bővülés lehetőségei korlátozottak – derül ki a beszámolóból.
A jelentés azt is kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés koncentrációja még inkább középpontba állítja a nemzetközi piacok megfelelő működését.
(MTI)
