Az agrárium egyik legégetőbb kihívása az utánpótlás kérdése, ugyanis a következő tíz évben nagyszámú idős és tapasztalt gazda kilépése várható az ágazatból, miközben a mezőgazdasággal foglalkozó fiatalok aránya elenyésző, a pályaelhagyóké viszont magas.
Az új, digitális technológiák elsajátításához és használatához is nagy szükség van a fiatal, friss elmék bevonására az ágazatba.
Ezt elősegítve a K&H összesen 1,2 millió forinttal járul hozzá 8 tehetséges magyar hallgató értékes kutatómunkájának folytatásához, elősegítve az ágazat versenyképességének erősödését.
Negyedik alkalommal díjazták az agrár felsőoktatásban résztvevő hallgatókat.
„Az ágazat fiatalítását 4 tényező teszi egyre égetőbbé: a gazdák magas életkora, a fiatalok alacsony és a pályaelhagyók magas aránya a szektorban, valamint a digitalizáció és az új technológiák elterjedése a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban. Ezekre nyújthat megoldást a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatunk, melynek célja, hogy anyagi és szakmai támogatással segítse azokat a fiatal hazai agrárszakembereket, akik kutatómunkájuk során az agrárágazat egészségesen fenntartható, hosszú távú fejlődését és versenyképességének növelését tartják szem előtt”
– vázolta fel az agrárium kihívásait Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
A KSH adata szerint a legutóbbi népszámláláskor több mint 200 ezer – a teljes népesség 2%-a – fő rendelkezett valamilyen mezőgazdasági végzettséggel. Ehhez képest mindössze 30%-uk foglalkozott a felméréskor az aktuális vagy az előző munkahelyén mezőgazdasággal, vagy a szektorhoz szorosan kapcsolódó tevékenységgel. „A statisztikák azt mutatják, hogy sajnos igen nagy az agráriumban a pályaelhagyók aránya. A helyzetet tovább nehezíti, hogy hamarosan nagyszámú idős és tapasztalt gazdálkodó kilépése várható az ágazatból hazánkban és Európa-szerte egyaránt, miközben hazánkban jelenleg is a gazdák mindössze 5%-a 35 évnél fiatalabb ” – mutatott rá a problémákra Tresó István.
A fiatal agrárszakemberek a mezőgazdaság versenyképességének növeléséhez is elengedhetetlenek, mivel a hatékonyságnövelő beruházásokhoz az ő tudásukra is nagy szükség van.
„A precíziós gazdálkodás és a digitalizáció terjedésével a gazdaságokban egy nap alatt keletkezett adatmennyiség folyamatosan növekszik, ezek feldolgozása és értelmezése, valamint a technológia alkalmazása olyan magas szintű technikai tudást igényel, amellyel egyelőre kevesen rendelkeznek az agráriumban. Nem kérdés tehát, hogy milyen nagy szükség van a fiatal, friss elmékre, akik az eddigiektől eltérően, innovatív megoldásokban gondolkodnak”
– mondta el Tresó István.
Idén 14 felsőoktatási intézmény 41 karáról jelentkezhettek a hallgatók, az összesen 39 beérkezett pályamunkát két fordulóban értékelt az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri.
PhD kategória
- helyezett – Román Krisztina
Miskolci Egyetem – Műszaki Anyagtudományi Kar
Növényi eredetű töltőanyagokkal töltött habosított PVC rendszerek - helyezett – Dr. Fodor István
Állatorvostudományi Egyetem – Állatorvostudományi Doktori Iskola
Nagy létszámú holstein-fríz tehenészetek szaporodásbiológiai menedzselésének összefüggései a szaporodási mutatókkal
- helyezett – Zubay Péter
Szent István Egyetem – Kertészettudományi Kar
Gyógynövények termesztésének tudományos megalapozása agrárerdészeti körülmények között
mesterképzés kategória
- helyezett – Laky Enikő Annamária
Állatorvostudományi Egyetem
Sánta és egészséges tehenek akut stresszhatásra adott válaszreakcióinak vizsgálata
- helyezett – Kovács Barnabás Mihály
Pannon Egyetem – Georgikon Kar
Hagyományos és automatizált sejtanalitikai módszerek alkalmazása bikaspermiumok kromatinállapotának értékelésére
- helyezett – Vida Norbert
Pannon Egyetem – Georgikon Kar
Kálium tápanyag-ellátás kapcsolata a napraforgó termőképességével és allelopátiájával
alapképzés kategória nyertesei
Mojzer Ármin Péter
Szent István Egyetem – Kertészettudományi Kar
Mit eszünk 2050-ben?
Pesti Richárd
Szent István Egyetem – Élelmiszertudományi Kar
Hogyan alakul át a népesség élelmiszerfogyasztása 2050-re, és ezzel összefüggésben mire kell felkészülnie az élelmiszeriparnak és a mezőgazdaságnak?
A K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatról
Az elmúlt négy évben összesen 15 felsőoktatási intézmény 207 tehetséges diákja nyújtotta be színvonalas szakmai pályamunkáját a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra, akik közül 29-en kaptak összesen 4,4 millió forint anyagi és szakmai támogatást tanulmányuk és kutatómunkájuk folytatásához.
