Agrárközélet

A nagyobb gyártók meghatározóak a takarmánypiacon

Világgazdaság

A madárinfluenza tavaly még éreztette hatását a takarmányeladásokban, és némileg visszavetette az értékesített mennyiséget. A kisebb cégek közül többen nem bírták a versenyt, a nagyok pedig erősödtek - írja a Világgazdaság.

Összességében 4 százalékkal – a madárinfluenza állatállományra gyakorolt hatása miatt a liba- és kacsatáp esetében mintegy 15–20 százalékkal –, 3,526 millió tonnára csökkent 2016-hoz viszonyítva a haszonállat-takarmányból készült keverékek termelése – közölte az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI). A baromfitakarmányok közül a brojlertápok gyártott mennyisége a 2016-os szinten alakult.

A baromfiágazat meghatározó ezen a piacon is, a gyártott keveréktakarmány 50,9 százalékát (1,793 millió tonnát) a baromfitakarmányok adták tavaly. A sertéstakarmányok 35,6 százalékkal (1,255 millió tonna), a szarvasmarha-takarmányok 9,9 százalékkal (350,5 ezer tonna) részesedtek a 2017. évi termelésből.

Az egyéb kérődzők takarmányai az összes termelés mindössze 0,9 százalékát (31,9 ezer tonna) adták. A haltáp és az egyéb állatfajok (ló, nyúl, vad) együttes mennyiségének aránya 2,7 százalék (95 ezer tonna) volt.

A nagy gyártók eladásai nem csökkentek, sőt többen közülük növelni tudták értékesítéseiket, több kis takarmány-előállító azonban kénytelen volt befejezni a tevékenységét a madárinfluenza miatti keresletcsökkenés miatt – mondta a Világgazdaságnak Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Kereskedők és Takarmánygyártók Szövetségének főtitkára.

Ez kitűnik az AKI adataiból is:

az öt legnagyobb keveréktakarmány-gyártó vállalat adta a Magyarországon előállított keveréktakarmány-mennyiség 30,9 százalékát (1,088 millió tonnát) 2017-ben, míg 2016-ban ugyanez az arány 28,3 százalék volt. Üzemegységekre vetítve az öt legnagyobb takarmánygyártó termelőüzem a teljes mennyiség 19,2 százalékát (678 ezer tonnát) állította elő 2017-ben.

A haszonállatok számára gyártott 3,526 millió tonna keverék takarmányhoz Magyarországon 2,172 millió tonna gabonafélét (61,6 százalék), 538,5 ezer tonna fehérjenövényt és származékait (15,3 százalék), illetve 276,4 ezer tonna olajos magvat és származékát (7,8 százalék) használtak fel a gyártók 2017-ben. A feldolgozóipari melléktermékek közül a szárított gabonatörkölynek is nevezett DDGS (Distillers Dried Grains with Solubles) 57 ezer tonnás mennyiségben került a takarmánykeverékbe. Malomipari melléktermékekből 125,3 ezer tonnát, söripari és cukoripari melléktermékekből 25,0, illetve 22,0 ezer tonnát használtak fel.

Az AKI kutatói szerint a kukorica feldolgozása során keletkező különböző melléktermékek takarmánycélú felhasználása valószínűleg nagyságrendekkel meghaladja a statisztikai felmérés során kapott 32,1 ezer tonna bekeverési értéket. Zsírokból, olajokból 54,5 ezer tonnát (1,5 százalék), a koncentráltfehérje-hordozókból 9,5 ezer tonnát (0,3 százalék) használtak fel. Az ásványi eredetű anyagokból 2,4 százalékot (85,3 ezer tonna), a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítőkből (premixek, enzimek, szerves savak és egyéb kiegészítők) 100,6 ezer tonnát (2,9 százalék) kevertek be az üzemek.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Különösen fontos az ASP elleni védekezés aratáskor

2020. július 9. 11:17

Magyarországon az ASP csak a vaddisznóállományban van jelen. Éppen ezért a betegség terjedésének lassítása, felszámolása mellett a legfontosabb feladat a házisertés-állományok megóvása.

Baromfiágazat: égető szükség lenne az exportra

2020. május 26. 06:37

Az exportra égető szükségünk lenne, a magyar baromfiágazat jelentősen külföldre termel. Az úgynevezett „nagyvevő országaink” részben Európában, részben Távol-Keleten vannak.

Mégsem korlátozzák a takarmányok nitrogéntartalmát

2020. augusztus 25. 14:02

Korlátozni akarták a tejelő szarvasmarha takarmányozásában használt, proteinben gazdag koncentrátumot az idén szeptember és december közötti időszakra.

Nőtt az uniós takarmánytermelés

2019. március 14. 12:46

Az ernyőszervezet kiemelte az aszály és a hőhullám hatását a nyár végén, különösen Északnyugat-Európában, ami amiatt a szarvasmarha-takarmány iránti kereslet is növekedett.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420