A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 350 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatásból hozza létre az üvegházhatású gázok nyilvántartására alkalmas Nemzeti Üvegházgáz Adatbázist. E gázok kibocsátásért a mezőgazdaság is felelős.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Széchenyi 2020 program keretében megjelent „KEHOP-1.1.0 Vízgazdálkodással és az éghajlatváltozás hatásaival kapcsolatos tervezés, informatikai és monitoring fejlesztés” című felhívás keretében 350 millió forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert a Nemzeti Üvegházgáz Adatbázis létrehozására.
A fejlesztésének célja a globális klímavédelmi törekvésekkel összhangban egy olyan, minőségileg új modell létrehozása, amely az eddigi adatbázisokat továbbfejlesztve lehetővé teszi az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásáról szóló előrejelzések készítését, támogatja az általános gazdasági és ágazati stratégiák tervezését, szakpolitikai döntés-megalapozó tanulmányok készítését. A 2019 nyaráig megvalósuló fejlesztésnek köszönhetően Magyarország eredményesebben, szakszerűbben és pontosabban felelhet meg a különböző nemzetközi és európai uniós jelentéstételi kötelezettségeknek.
Az adatbázis a hazai mezőgazdasági szereplőknek is fontos lehet. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete egy tavaly év végén megjelent elemzése szerint ugyanis globálisan az agrárszektor (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot és állattenyésztést) generálja az üvegházhatású gázok mintegy ötödét, ezért az érintetteknek a jelenleginél nagyobb részt kell vállalniuk a klímaváltozás elleni küzdelemben. A három legjelentősebb üvegházhatású gáz a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid. A KSH 2013-as adatai szerint Magyarországon a metán kibocsátásának 37 százaléka – ami a kérődző állatok tartásából fakad –, a dinitrogén-oxid esetén – ami a nitrogén alapú műtrágyák használatát jelenti – a teljes szennyezés 79 százaléka a mezőgazdasághoz volt köthető.
(NFM/NAK)
