A parlagfű irtásának hatékonyságát igen nehéz megítélni, megyei vagy éppen országos szinten, mivel nincs a pollenszám mérésen kívül más adat, ami jelenleg erre felhasználható lenne. A pollenszám változás sem alkalmas a védekezések hatékonyságának megítélésére, mivel leginkább a parlagfű fenológiai állapotát tükrözi, nem pedig a fertőzött terület nagyságát, ennek ellenére érdemes összehasonlítani az elmúlt évek adatait.
Az idei év szeptemberének végén a parlagfű pollenkoncentrációját az ÁNTSZ által tavaly ilyenkor közölt adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy:
– a tenyészidőszakban mért legmagasabb pollenkoncentráció jóval alatta maradt a 2017. és még a 2016. évben mért értékeknek (vélhetően a szántóföldi sikeres védekezéseknek köszönhetően), de ez még mindig az allergiát kiváltó szint 6-10-szerese volt;
– a magas pollenkoncentrációt országos átlagban a tavalyi évhez hasonlóan augusztus 10. és szeptember 17. között mértek, a 2016. évhez képest nőtt a magas pollenkoncentrációs napok száma;
– az előző évekhez képest megfigyelhető, hogy a pollenszezon hossza nő, ami vélhetően a globális felmelegedés okozta hosszú, enyhe őszi időjárásnak köszönhető, valamint annak, hogy az első őszi fagy évről-évre később jelenik meg.
Az NDVI vegetációs index alapján az év ezen időszakában készült térképek évről-évre történő alapos összehasonlítása során megállapítható, hogy a nyár végére évről-évre folyamatosan csökken a zöld felület borítottság. Az évszakok „eltolódása” és folyamatosan növekvő havi középhőmérséklet miatt az őszi gabonafélék tenyészidőszaka évről-évre hamarabb fejeződik be, ezért a parlagfű szempontjából kedvező feltételeket nyújtó tarlók kezelését korábban kell elkezdeni és többször kell elvégezni.
A parlagfű pollen országos napi átlagkoncentrációjának alakulása 2016-ban és 2017-ben:
(A 2017. évi grafikon még nem validált, részleges adatsor alapján készült.)
forrás: www.antsz.hu
A parlagfű pollen országos napi átlagkoncentrációjának alakulása 2017-ben és 2018-ban:
(A 2018. évi grafikon még nem validált, részleges adatsor alapján készült.)
forrás: www.antsz.hu
forrás: OMSZ (www.met.hu)
forrás: OMSZ (www.met.hu)
Az ÁNTSZ az allergiások számának folyamatos növekedése miatt évről-évre súlyosabbnak ítéli meg a parlagfű pollen helyzetet és a megoldást továbbra is a mezőgazdáktól és a fertőzött területek hatósági közérdekű kaszálásától várja. Vélhetően ezt az elvárást az allergiások számának folyamatos növekedése, és az ennek következtében növekvő társadalmi nyomás erősíti. Az idei év során a szántóföldi kultúrák többségénél végzett sikeres védekezések továbbra sem kapták meg kellő elismerést, mivel a pollenmennyiség továbbra is magas maradt. A tévhitek és a hamis remények eloszlatása végett ideje tiszta vizet önteni a pohárba.
A közérthetőség kedvért vezessük le az alábbi példát:
Szakirodalmi adatok szerint a növényenkénti pollenprodukció 2 és 8 milliárd között változik. Hazai vizsgálatok alapján egy fészekvirágzatban átlagosan 17 porzós virág található, egyenként 7000 db pollennel, azaz egyetlen fészekvirágzatból 119 ezer pollen szóródhat ki. A tarlón fejlődött növények produkciója ettől kisebb: felmérések szerint, ha négyzetméterenként 54 db parlagfű található, egy növény 74 millió pollent bocsájt ki a vegetációban, és egyedenként 296 kaszatot képez. Ez négyzetméterenként 3,996 milliárd pollent és 16 ezer magot jelent a vegetációban. (A parlagfű visszaszorításának integrált módszerei, Szerkesztette: Kazinczi Gabriella és Novák Róbert, 2012).
Tehát ha a fenti adatokat vesszük figyelembe, akkor:
egy növény pollenprodukciója tarlón / tenyészidőszak (szakirodalmi legalacsonyabb érték) |
ha csak a virágzás mértéke % | aktuális fenológiában kibocsátott pollen | allergiás tüneteket okozó határérték 50 pollen/m3 |
egy növény által „allergizált” levegő m3 |
2 000 000 000 | 30 | 600 000 000 | 50 | 12 000 000 |
Ha a fenti táblázatban lévő elméleti számokat kézzelfoghatóvá kívánjuk tenni, akkor Debrecen város területére kiszámolva:
egy növény által szennyezett terület (m2), ha 30 m magas levegőréteggel számolunk | az egyszerűség kedvéért ha- ban | Debrecen város területe 461,21 km2= 46 120 ha | tehát, hogy egy ekkora városban élők allergiás tüneteket érzékeljenek – az időjárási és egyéb fontos környezeti tényezőket figyelmen kívül hagyva- elméletileg ennyi db virágzó növény kell |
400 000 | 40 | 46 120 |
1153 |
Ugyanezt, ha csak a tarlón megjelenő (a kaszált területekhez hasonlóan viselkedő) parlagfüvekre vonatkoztatjuk:
egy növény pollenprodukciója tarlón / tenyészidőszak (szakirodalmi legmagasabb érték) | virágzás mértéke % | aktuális fenológiában kibocsátott pollen | allergiás tüneteket okozó határérték 50 pollen/m3 |
egy növény által „allergizált” levegő m3 |
74 000 000 | 30 | 22 200 000 | 50 | 444 000 |
Az előbbi példához hasonlóan levezetve és Debrecen város területére vetítve, az alábbi eredményre jutunk:
egy növény által szennyezett terület (m2), ha 30 m magas levegőréteggel számolunk | az egyszerűség kedvéért ha- ban | Debrecen város területe 461,21 km2= 46 120 ha | tehát, hogy egy ekkora városban élők allergiás tüneteket érzékeljenek – az időjárási és egyéb fontos környezeti tényezőket figyelmen kívül hagyva- elméletileg ennyi db virágzó növény kell |
14 800 | 1,5 | 46 120 | 30 746 |
A példa megfelelően érzékelteti a védekezés reménytelen mivoltát és a jelenlegi védekezési módok alacsony hatékonyságát. A példa során eltekintettünk az esetleges időjárási tényezők, eső, szélirány pollenszám csökkentő hatásától, de azt is figyelmen kívül hagytuk, hogy a pollen akár 80-100 km-ről is eljuthat hozzánk a széllel. A példa azt is jól érzékelteti, hogy a kaszálás nem megfelelő elvégzése nem csökkenti a pollenmennyiséget, sőt a másodlagos hajtáson képződő virágzatnak köszönhetően nyújtja a pollen szezont.
Be kell látnunk, hogy jelenleg nem áll rendelkezésünkre olyan módszer, anyag vagy eszköz, amellyel védekezve a parlagfű pollen koncentrációját az allergiát okozó szint alá tudnánk csökkenteni.
Ugyanakkor a fent levezetett példa alapján hibás következtetésre jutnánk, ha azt állapítanánk meg, hogy felesleges a parlagfű ellen védekezni, de az megállapítható, hogy a jelenleg használt védekezési módszerek nem képesek már az általánosan elterjed parlagfüvet kordában tartani. Ezért a gazdák, az útkezelők, stb. a magas pollenszám, illetve az allergia meglétéért csak részben okolhatók joggal.
A sikeres védekezési stratégia kialakítása vélhetően a kommunikáció és a laboratóriumok eredményeinek a függvénye lesz.