Az év első öt hónapjában 7 százalékkal, 84 milliárd forinttal nőtt az áfabevétel és ebben a gazdasági növekedés, az online pénztárgépek használata mellett szerepe volt az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszernek (ekáer) is.
Az év első öt hónapjában 7 százalékkal, 84 milliárd forinttal nőtt az áfabevétel és ebben a gazdasági növekedés, az online pénztárgépek használata mellett szerepe volt az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrzési rendszernek (ekáer) is – mondta Pankucsi Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős helyettes államtitkára hétfőn sajtótájékoztatón Budapesten.
Az idei költségvetés 60 milliárd forint többlet áfabevétellel számol az ekáer működésének hatásából, és ez nagy valószínűséggel befolyik az államkasszába – válaszolta az államtitkár az MTI kérdésére.
A sajtótájékoztató annak a nemzetközi konferenciának a szünetében volt, amelyen a visegrádi négyek mellett részt vett Nagy-Britannia és Finnország képviselője is. Jelenleg ezek az országok érdeklődnek intenzíven az ekáer tapasztalatai iránt, ezért az újabb fejleményekről ősszel szintén rendeznek egy hasonló konferenciát – mondta Sinkáné Csendes Ágnes, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adószakmai szakfőigazgatója a tájékoztatón.
Új korszak kezdődött a magyar adórendszerben azzal, hogy nem új adónemeket, továbbá nem a meglévő adók emelését szorgalmazza a kormány, hanem a meglévő adókat kívánja hatékonyabban beszedni. Ennek egyik eszköze az ekáer is – mondta Pankucsi Zoltán.
Eddig 47 ezer cég regisztrált a rendszerben és 5,3 millió bejelentés érkezett, vagyis ennyi tranzakció jutott az adózóktól a hatóság tudomására – ismertette. Hozzátette: még azelőtt szűrik ki a rendszerrel az adócsalókat, hogy kár érné a költségvetést. Több iparág – például az acélipar, a mezőgazdaságban pedig a zöldségkereskedelem – kifehérítésében segített már eddig is az ekáer.
Az ekáer célja, hogy javítsa a jogkövető adózók pozícióját, vagyis hogy ne kerüljenek versenyhátrányba az adócsalókkal szemben, továbbá a jogkövető adózói magatartást is segíti – erről Sinkáné Csendes Ágnes beszélt a tájékoztatón. A NAV gyorsan reagálhat a jogsértésre, az ellenőrzések célja egyrészt az ekáer kötelezettség teljesítése, másrészt a közölt adatok valódiságának az ellenőrzése – tette hozzá a szakfőigazgató, aki kitért arra is, hogy a kockázati profilok kialakítása során érdemes a felrakó és a lerakó helyeket ellenőrizni, főleg ha ezek nem azonosak az ekáerbe bejelentő cég telephelyeivel. Végül az utólagos ellenőrzéseket főleg akkor folytatják le, ha az ekáerben szereplő cég nem tesz áfa-bevallást.
Az egyenruhás ellenőrök mögött egy adatelemző csapat működik, az ellenőrzések száma – a közúti és a telephelyi ellenőrzésekkel együtt – havi 20 ezer – mondta Szabó Károly, a NAV vám- és pénzügyőri szakmai szakfőigazgatója. Miután elvárás, hogy ne zavarják a gazdaság működését, elsősorban a telephelyeken végzik az ellenőrzéseket. Az év elejétől 5 ezer esetben állapították meg a szállítmány magas kockázatát, és ugyanennyi volt a jogsértések száma is – tette hozzá a szakfőigazgató, kiemelve azt, hogy – szintén januártól – 40 ezer ügyfél kérte felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba. Ez az egy évvel korábbinak több mint háromszorosa, és a növekedést a vele járó egyszerűbb ekáer eljárás indokolja.
Szabó Károly az eddigi eredményekből arra következtetett, hogy több uniós tagállam is átveszi az ekáer rendszert.
(MTI)
