Bár még csak közeleg a jégeső-szezon, a NAK már bemutatta, hogy vész esetén miként is működik majd az országos jégkármérséklő-rendszer.
Jó eséllyel csak elporladt jégszemcsék hullhatnak az égből.
Néhány hete egy baranyai kis településen két rakétára lettünk figyelmesek, amelyek amolyan út menti díszítőelemként szolgáltak. Aztán kiderült, hogy a terület tulajdonosa sok-sok évvel ezelőtt mentette meg, miután az szovjet-orosz gyártmányú eszközök „küldetésüket” teljesítették – ami nem volt más, mint a jégeső-elhárítás.
Ebből is látszik, hogy itthon a jégesővel való küzdelem igen régóta tart. Anno még 1975-1976-ban kezdődött Baranya megyében, és a 6-os úttól délre fekvő kb. 150 ezer hektáros terület felett vészjelzés idején – a tenkes-hegyi megfigyelőállomásról érkezett utasításnak megfelelően – az emlegetett rakétákat lőtték a felhőkbe. Ez tartott egészen 1991-ig. Mivel a térségi gazdálkodók egy hatásosabb védekezési módszert kívántak, így megalakult a NEFELA Dél-magyarországi Jégeső-elhárítási Egyesülés Baranya, Somogy és Tolna megye mezőgazdasági nagyüzemei, érdekképviseletei és biztosítók összefogásával, és az új módszer 1991-től pedig a talajgenerátoros, ezüst-jodidos megoldás lett.
A Nemzeti Agárgazdasági Kamara évek óta arra törekedett, hogy védekezés ne csak a Dél-Dunántúlon legyen, hanem jöjjön létre egy olyan – a NEFELÁ-ét is integráló – rendszer, ami az ország teljes területét lefedi. Azért, mert az elmúlt 35 év megfigyelései alapján az összes biztosított mezőgazdasági kárnemen belül 20 százalék volt a jégeső által okozott kár aránya. A 2017-es kárenyhítési évben például 70 ezer hektár területet sújtott az „égi áldás”. Sőt, a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbak, így a jégesőre is többször kell számítaniuk a gazdálkodóknak.
A védekezéshez több verzió is felmerült, így például a rakéták újbóli bevetése, ám ezt a polgári és a katonai légi közlekedés biztonsága érdekében az illetékes hazai hatóságok nem igazán javasolták. Így végül a régióban bizonyított és más európai országokban is alkalmazott talajgenerátoros rendszer lett a kiválasztott. A NAK a Vidékfejlesztési Program keretében biztosított forrásra pályázott és nyert is, így kiépíthette az egész országra kiterjedő rendszert.
Mivel közeleg az általában május 1-től induló – és szeptember 30-ig tartó – „jégeső-szezon”, a kamara március 28-án Dunaharasztiban szemléltette a manuális és az automata talajgenerátorok működését. Győrffy Balázs, a NAK elnöke elmondta, a 986 talajgenerátor egy 10×10 kilométeres rácsháló metszéspontjaihoz kerültek ki, amiből 222 automata, a többi „kézi vezérlésű”. A rendszer kulcseleme az a meteorológiai radar, ami az adatokat szolgáltatja. Ez egyelőre még nincs meg, de a kormány a közelmúltban biztosított pénzt az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a beszerzésre. A vásárlásig és az üzembe helyezésig – mint a NAK vezetője megjegyezte – a NEFELA radarjára támaszkodnak.
Mint a bemutatón kiderült, nem túl bonyolult a működés. Az ország négy régiójában – keleten és nyugaton kettő-kettő – lesz automata, de emberi felügyelettel kiegészített diszpécserközpont, ahonnan értesítik a kezelőket – akik többnyire gyakorló gazdálkodók – és az automata berendezéseket. Ha várható jégeső, ha nem, előbbieket napi három üzenetben tájékoztatják az adott időjárási állapotról. Ha jégeső várható, akkor három órával a felhők megérkezése előtt kap riasztást, hogy fél óra múlva be össze kell kötnie a légtartályból, a hatóanyag-tartályból és a kéményből álló helyi egységet, illetve utóbbit szigorúan gyufával begyújtania. (Az energiaellátást napelemen keresztül kapó automata egység ugyanezen az elven működik vész esetén, csak ott ugye számítógépen keresztül történik az utasítás.) Az elégő – amúgy semmilyen egészségügyi, természeti környezeti kockázatot nem jelentő – ezüst-jodid így a felhők felé áramlik, és ott csökkenti a jégszemcsék méretét.
– Mire a földre érkeznek, jó eséllyel elporladnak. Vagy ha mégsem, akkor jelentősebb kisebbek lesznek. Bármelyik is következik be, az esetleges kár mindenképpen mérsékeltebb lesz a korábbiakhoz képest. Ugyanis sem ez, sem másmilyen rendszer nem garantálja a száz százalékos biztonságot, a „jégeső-mentességet” – tette hozzá Győrffy Balázs.
Csatlakozás és hasznosság
Mint korábban hírt adtunk róla, az OMSZ közreműködésével a romániai Szatmár megyében is kiépítik a jégkármérséklő-rendszert. Győrffy Balázs a bemutatón megemlítette, hogy Burgenlandban és a Kárpátalján is tervezik a védekezést, és a kamara örömmel venné a magyarországi rendszerhez való csatlakozásukat, hiszen így a határmenti gazdálkodók nagyobb biztonságban lennének. A hazainak a műszaki okok miatt ugyanis van úgynevezett „széle hatása”, azaz lehetnek olyan határmenti területek, ahova nem a lecsökkent méretű jégszemcsék csapódnak le.
Mint a NAK elnöke megjegyezte, néhány év után lehet majd csak statisztikailag összehasonlítani a rendszer előtti és utáni működési tapasztalatokat. Az előzetes számítások szerint 1, a rendszerre fordított forint 33 forint éves termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd „megmentett” termelési értéket jelent. Ugyanakkor nem csak az agráriumnak hasznos, hanem a polgári lakosságnak is, hiszen valószínűleg kevesebb jégesőkár keletkezik az autókban, kiskertekben, lakóházakban.
