Ezt az Apollo nevű szuperszámítógépet egy projektindító rendezvény keretében adták át január 10-én az OMSZ székházában.
Új, tekintélyes számítógépet szerzett be az Országos Meteorológiai Szolgálat, amely ötször nagyobb teljesítményre képes, mint a korábbi klímakutatásra használt eszköze. Ez egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos jégkármérséklő-rendszerét is kiszolgálja majd.
Négyszáz processzor, 1,3 Terrabyte teljesítmény – ez így agrárszemszögből jóformán nem mond semmit. De, ha hozzátesszük azt, hogy ezek annak a nagyteljesítményű szuperszámítógépnek a jellemzői, amelyet az Országos Meteorológiai Szolgálat állít üzembe, akkor sejthetjük, hogy a számoknak és a szerkezetnek valami köze lehet mezőgazdaságot nagyon is befolyásoló időjáráshoz. Ha még tovább szűkítve a kört azt is megjegyezzük, hogy az OMSZ ezt az informatikai masinát a hangzatos, „Az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezése regionális klímamodell-szimulációk elvégzésével és reprezentatív adatbázis fejlesztésével” elnevezésű, 709 millió forintos KEHOP-os finanszírozású projekt keretében szerezte be, hogy egyfelől ennek segítségével az eddigieknél hatékonyabb klímakutatást és -előrejelzést végezzen, másfelől meg informatikai támogatást nyújtson a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által kiépítendő országos jégkármérséklő-rendszerhez (JÉGER), akkor nagyon is világos, hogy agrárszemszögből igen jelentős lépés ez.
Ezt az Apollo nevű szuperszámítógépet egy projektindító rendezvény keretében adták át január 10-én az OMSZ székházában. A KlimAdat projekt egy komplex adatbázis-rendszer részletes meteorológiai információkkal való „feltöltésére” vállalkozik, amely objektív háttérként segíti az éghajlatváltozás különböző ágazatokra kifejtett hatásainak vizsgálatát, az alkalmazkodással kapcsolatos tervezést és döntéshozatalt. A közel négy és fél éves időtartam alatt a következő tervek megvalósítását tűzték ki célul: finom felbontású éghajlati modellszimulációk készítése; városi éghajlatváltozási hatásvizsgálatok készítése; a modelleredmények utófeldolgozása; a modelleredményekben rejlő bizonytalanságok számszerűsítése; a rácsponti mérési adatbázis folyamatos frissítése és időbeli felbontásának növelése; adatbázis-bővítés és adatbázis-programok fejlesztése; webes elérhetőségű térinformatikai rendszer kialakítása; hatásvizsgálókkal való folyamatos konzultáció.
De ez konkrétan a mezőgazdaságot és JÉGER-t hogyan is érinti?
– Ennek a számítógépnek köszönhetően az eddigieknél pontosabb éghajlatváltozási kutatásokat, modelleket, előrejelzéseket tudunk kialakítani, tenni, meg tudjuk majd mondani, hogy milyen klímajövő várható, ami segítheti a mezőgazdaságot a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásban – mondta Radics Kornélia, az OMSZ elnöke a nak.hu-nak. – Például jobban tudjuk számszerűsíteni, hogy a napi átlagos hőmérséklet mennyivel fog növekedni, mennyi nappal lesz több a forró napok száma. De azt is, hogy a csapadék átlagos mennyisége csökken vagy nő, esetleg azt is, hogy egy adott mennyiségű csapadék húsz nap alatt egyenletesen elosztva hullhat le vagy egy nap alatt. Így ezek alapján a mezőgazdaságban tevékenykedők kidolgozhatják a maguk alkalmazkodási, változtatási terveiket.
Az OMSZ elnöke hozzátette, a legjobb, legfelkészültebb szakembereiket irányítják át erre az új feladatra. E szakemberek jelzik majd azt is, hogy hol és mikor várható a jégeső megjelenése, és adják ki a veszélyjelzést a JÉGER-t irányító központ számára.
– A szakmai és a szoftverfejlesztés zajlik a szolgálaton belül. Ugyanakkor egy nagyon fontos eszköz, a NEFELA dél-magyarországi területére telepítendő, a jégeső-meghatározás pontosságát nagyban segítő korszerű radar beszerzése még folyamatban van – jegyezte meg.
A megvalósítás alatt lévő rendszer sikere tehát az informatikai oldalon nem múlik – a projektből 300 milliót fordíthatnak a JÉGER ilyen jellegű támogatására –, mi több Tölgyesi László OMSZ-főosztályvezető szerint egy ekkora teljesítményű szuperszámítógépbe „bőven belefér” a JÉGER kiszolgálása. Ez agrárszemszögből mindenképpen jó hír.
