Évről évre nő az öngondoskodás iránti igény a mezőgazdaságban, a szélsőséges időjárás okozta károk ellen a legtöbb termelő köt valamilyen agrárbiztosítást - írja a Magyar Idők.
A szélsőséges időjárás miatt kárt szenvedett gazdálkodók mentőöve a mezőgazdasági biztosításból származó juttatás volt tavaly is. A biztosítók az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) összesítése szerint tavaly mintegy 10,7 milliárd forintot fizettek ki ügyfeleiknek.
A növénybiztosításoknál 37,4 százalékkal nőtt a kárkifizetések összege, amely megközelítette a 9,7 milliárd forintot. Az állatbiztosításokra kifizetett összeg csökkent, 237,8 millió forint volt, míg a vagyon- és felelősségbiztosítások címén 701,9 millió forintot kaptak a gazdálkodók. Nem véletlen tehát, hogy egyre többen gondolják úgy az ágazat szereplői közül, hogy megéri biztosítást kötni. A mezőgazdasági díjbevételek összege tavaly 15,3 milliárd forint volt, ebből csak növénybiztosításra 13,3 milliárd forintot fizettek be a termelők, ami 17,3 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest.
Az állatbiztosítási ágazat részesedése 2017-ben az összes díjbevételből 3,9 százalék, a vagyon- és felelősségbiztosításoké 9 százalék volt, míg az erdőbiztosításoké 2016-hoz képest változatlan maradt. A piaci szereplők szerint különösen a jégkár elleni biztosítást kötötték meg sokan, az elmúlt évben ugyanakkor a téli fagykárok elleni védelem is igencsak népszerűnek bizonyult, a szerződésszám a négyszeresére emelkedett az AKI jelentése szerint. Hazánkban immár hetedik éve elérhető az állami díjtámogatás, amellyel a gazdálkodók a támogatotti körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 65 százalékát utólagos támogatásként visszakaphatják. A hozzájárulást évről évre többen igénylik, a konstrukció népszerűségét pedig tovább növelte, hogy 2016-ban visszatérhettek a rendszerbe egyes nagyvállalatok, valamint az állami és önkormányzati szereplők is.
A díjtámogatott szerződések állománya így tovább növekedett, 2017-ben az előző évi 7,86 milliárdról 10,02 milliárd forintra. A díjtámogatott növénybiztosítások közül az úgynevezett A típusú volt a legnépszerűbb: a díjbevételek 47,4 százalékát, míg a kárkifizetések 45,1 százalékát adta. Ez esetben árpára, búzára, rozsra, napraforgóra, kukoricára, káposztarepcére, almára, körtére, szőlőre köthető jégeső, tűz, vihar, aszály, felhőszakadás, árvíz, téli, tavaszi és őszi fagyok ellen biztosítás.
A második, B típusú biztosítás jégeső, vihar, tűz, téli és őszi fagyok okozta károkra köthető, például dinnyére, málnára, paprikára, paradicsomra, zabra, szilvára, barackra vagy cseresznyére. A harmadik, C típusú biztosítás ugyancsak jégeső, aszály, árvíz, téli, tavaszi és őszi fagyok, felhőszakadás, vihar és tűzkár ellen köthető különböző növénykultúrákra.
A jövőben több kedvező program indul hazánkban, ami a termésbiztonság javítását szolgálja. Egyrészt a Magyarországon 2017–2018-ban kiépülő aszálymonitoring-rendszer, amelynek köszönhetően kiszámolhatóvá válik a csapadékhiány. Másrészt május elsején elindult az országos jégkár-mérséklő rendszer, amelynek segítségével érdemben csökkenthető a mezőgazdaságot érintő jégkárok mértéke. A szakemberek továbbra is azt ajánlják a gazdáknak, hogy az idén is kössenek biztosítást.
A díjtámogatott mezőgazdasági biztosítások előnyeit továbbra is élvezhetik a gazdálkodók, a szerződéseket május végéig kell megkötniük az érintetteknek.
