Miközben a gazdálkodás több tényezője miatt óvatosabbak, továbbra is létszámbővítésben és hatékonyságnövelést célzó beruházásokban gondolkodnak a mezőgazdaságban tevékenykedők a következő 12 hónapban – derül ki a Takarék Csoport immár harmadik alkalommal közétett, Takarék Agrárhangulati Indexéből.
Az agrárium szereplőinek véleményét, várakozásait tükröző Index kiemelkedően élénk beruházási szándékot jelez: a válaszadók 80 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A Takarék Agrárhangulati Index negyedéves rendszerességgel ad képet a magyar mezőgazdaságban tevékenykedők gazdálkodással, beruházással, finanszírozással, támogatásokkal kapcsolatos aktuális hangulatáról, elképzeléseikről, illetve azok változásáról.
Az általunk is régóta szorgalmazott szemléletváltásról tanúskodik, hogy egyre
többen a beruházási céljaik élére a piaci igényekhez történő igazodást helyezik. „A
gépesítés, az öntözés modernizálása a célom, illetve néhány jól képzett
munkavállaló alkalmazása. Ezek nagyon nehéz feladatok.” Jellemzően ilyen és
ehhez hasonló válaszokat kaptunk a Takarék Agrárhangulati Index harmadik
felmérése során.
A mezőgazdasági vállalkozások döntéshozói azért továbbra is óvatosan optimisták
a gazdálkodási környezet várható alakulását illetően. Az immár a harmadik felmérését közlő Agrárhangulati Indexet a Takarékok hagyományosan erős
mezőgazdasági és élelmiszergazdasági kapcsolataira tekintettel hívta életre a
Takarékbank. Az Index harmadik, 9,14 pontos értéke elmarad az előző mérés
12,89 pontos értékétől, ami alapján megállapítható, hogy az agrárüzemek döntéshozói közül mintegy 9 százalékponttal vannak többen azok, akik inkább javulást várnak működési környezetükben, mint, akik romlást. Ami a jövedelmezőséget illeti, a válaszadók 52 százaléka ezen a téren nem vár változást,
míg 28 százalékuk javulást, 19 százalékuk pedig romlást valószínűsít a következő
egy évben. Az előző méréshez képest kissé többen aggódnak a jövedelmezőségük
alakulása miatt, amit elsősorban a piaci árak alakulásával hoznak összefüggésbe,
és hatékonyságuk javítását célzó beruházásokkal próbálnak kivédeni.
Az agrárvállalkozásokat ugyanakkor erőteljes beruházási szándék jellemzi: a
válaszadók mintegy 80 százaléka tervez beruházást a következő egy évben. A
felmérésben részt vevők több mint fele, 54 százaléka technikai fejlesztést, 44
százaléka az üzemméret növelését, 22 százaléka pedig a termelés technológiai
színvonalának fejlesztését tervezi a következő egy évben. Összességében a
válaszadók 72 százaléka gazdálkodása fejlesztésében, 25 százaléka a szinten
tartásában, 3 százaléka pedig visszafejlesztésben gondolkodik. Az előző méréssel összevetve ugyanakkor itt is érzékelhető kismértékű, 1-2%-os visszalépés, amit azonban inkább óvatosságnak, mint romló hangulatnak érzékelünk. A szabadszavas válaszokból ugyanis kiderül, hogy a benyújtott pályázatokkal kapcsolatos határozatok nagy befolyással lesznek a beruházási döntésekre. A válaszadók 52 százaléka tervez ugyanis pályázati úton agrártámogatást igénybe venni a következő egy évben. A válaszadók kétötöde (40%) vissza nem térítendő támogatás igénybe vételét tervezi. Az állattartók beruházási kedve továbbra is jóval meghaladja a növénytermesztőkét, ami részben a pályázati rendszer hatásának tulajdonítható.
Megjegyzés: A megoszlások összege azért nem 100%, mert a gazdaság egyszerre több fejlesztést is tervezhet
Támogatást, hitelt és munkaerőt is sokan vennének fel, azonban a hitelfelvételben gondolkodók aránya nem nő
A tervezett beruházások jelentős hányada támogatási forrás igénybevételére épül
és hitelfelvételi szándék is párosul hozzá. A válaszadók közel egyötöde (18%)
mindhárom forrásból (önerő, támogatás, hitel) tervezi a beruházásának finanszírozását. A válaszadók 27 százaléka csak önerőből, 3 százaléka csak
támogatásból és mindössze 1 százaléka csak hitelből szeretné finanszírozni a
beruházást. 32 százalékuk a háromból két forrás felhasználását tervezi (20%
önerő+támogatás, 10% önerő+hitel, 2% hitel+támogatás). Összességében a
válaszadók 75 százaléka tervez önerőt, 42 százaléka támogatást, 31 százaléka
pedig hitelt igénybe venni.
Összességében továbbra is mérsékelt a mezőgazdasági vállalkozások hitelfelvételi
kedve, annak ellenére, hogy a fejlesztőbarát környezet adta lehetőségek
kiaknázásának legnagyobb akadálya a saját forrás korlátozottsága. A válaszadók
34 százaléka venne fel hitelt gazdasága számára a következő egy évben.
A beruházást tervezők zöme új alkalmazottak felvételével is számol, de a
foglalkoztatottak megtartására és/vagy létszámbővítésre számítók aránya a teljes
mintát tekintve is jelentős. A válaszadók közel négyötödénél változatlan marad a
foglalkoztatottak létszáma a következő egy évben: 20 százalékuk növekedést, 3
százalékuk pedig csökkenést vár a foglalkoztatottak számában.
Régiós megoszlásban, az előző mérésünkhöz hasonlóan, Észak-Magyarországon
és Nyugat-Dunántúlon a legmagasabb a gazdálkodók beruházási kedve. Feltűnő
ugyanakkor, hogy minden régióban kevesebben számítanak támogatásokra a
fejlesztéseikhez. Ez is arra a szemléletváltásra utal, amelyet a Takarék Agrár
Központ régóta szorgalmaz az ügyfeleink irányában, miszerint beruházásainkat a
piaci igényekhez kell igazítani, nem a támogatási rendszerhez. Ez nem jelenti azt,
hogy le kellene mondanunk a támogatási rendszer nyújtotta forrásokról, de nem
szabad azok ütemezéséhez igazodni.
„A magyarországi gazdák beruházásai továbbra is nagyrészt saját forrásból
valósulnak meg. Ez azonban korlátos forrás, ezért indokolt lenne a külső források
bevonásának növekedése. Erre jelenleg számos, később vissza nem térő
lehetőség van. Ilyen az elérhető támogatások, a vidékfejlesztési pályázatok
hatalmas kínálata, de ki kell emelni a soha nem tapasztalt, kedvező hitelfelvételi
lehetőségeket is. Hangulati felmérésünk jelzi, hogy ezzel a gazdák tisztában
vannak, azonban nem elég határozottak a fejlesztési elképzeléseik
megalapozottságát illetően” – mondta Fórián Zoltán, a Takarék Agrár Központ
vezető agrárszakértője. Az elbizonytalanító tényezőkkel szemben felkészültséggel,
informáltsággal, együttműködéssel, piaci szemlélettel lehet védekezni. A Takarékok
a mezőgazdaság hagyományosan meghatározó finanszírozói, többek között ezért
hozták létre már évekkel ezelőtt saját agrárszakmai műhelyüket. A Takarék Agrár
Központ ugyanis éppen ezeken a területeken nyújt stratégiai tanácsot, segít a
döntések előkészítésében, megalapozásban, előrejelzéseket készít, mindezt pedig
egy rugalmas, teljes körű finanszírozási és befektetési kínálat mellett – emelte ki a
takarékok agrárszakmai műhelyének szakértője.
(Takarék Agrár Központ)
