Hatékony, olcsó és könnyen kezelhető eljárást dolgozott ki a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete a réteg- és talajvizek arzénmentesítésére. Kiemelt szempont volt, hogy a felhasznált anyagok ne okozzanak újabb környezetvédelmi vagy egészségügyi problémát.
A felszíni és a felszínalatti vizek arzén tartalma a világ különböző tájain jelentős eltéréseket mutat, aminek okai lehetnek emberi tevékenységek vagy geológiai adottságok. Magyarország egyes területein is magas a réteg- és talajvizek arzéntartalma, különösen az Alföldön. Ezért van szükség olyan eljárásokra, amelyek az érintett kutaknál vagy vízkivételi rendszereknél helyben, kis költségráfordítással, könnyen kezelhető módon oldják meg az arzénmentesítést.
– Korábban az ivóvizekben található arzén mennyiségi határértéke 50 µg/l volt, azonban különböző nemzetközi egyezmények következtében 10 µg/l-re csökkent. Emiatt az egyedileg fúrt kutak rétegvizei még számos helyen tartoznak a szennyezett kategóriába – ismertette Zsembeli József, a DE AKIT Karcagi Kutatóintézetének igazgatója.
A kutatóintézet egy hatékony, olcsó és egyszerű eljárás kidolgozását és továbbfejlesztését tűzte ki célul az arzénmentesítésre úgy, hogy a felhasznált anyagok a megkötött szennyezéssel együtt könnyen kezelhetők vagy megsemmisíthetők legyenek, ne okozzanak újabb környezetvédelmi, egészségügyi problémát.
– Megkötő vegyületként vas(III)-oxihidroxi-szolt állítottunk elő. Az arzént ezekhez a vegyületekhez kötve, homokszűrők alkalmazásával távolítottuk el. Megállapítottuk, hogy az arzénmentesítés hatásfoka az általunk alkalmazott módszerrel mind csap-, mind ásványvíz esetén elérte a 99%-ot – mondta Zsembeli Jószef.
A laboratóriumi kísérleteket az intézet tovább folytatja annak érdekében, hogy a gyakorlati használatba is átültethető legyen az eljárás.
