A korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben három jogcímen kaphatnak támogatást a juhtenyésztők, juhtartók. Az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatás keretében: anyajuhtartás-támogatásként állategyedenként, termeléshez kötötten, kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő támogatásként termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján, valamint termeléshez kötött közvetlen anyajuhtartás-támogatásként.
Az átmeneti nemzeti anyajuhtartás-támogatás esetén az egyéni támogatási felsőhatár határozza meg azt a legnagyobb állatlétszámot, amely alapján a termelő részére az adott támogatási évben az átmeneti nemzeti anyajuhtartás-támogatás megállapítható, illetve kifizethető. Az egyéni támogatási felsőhatár a mezőgazdasági termelőt megillető, nyilvántartott támogatási jogosultságok összege. A 2019. évre az ügyfél rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számát a Magyar Államkincstár (MÁK) által kiadott, 2018. évi támogatási határozat tartalmazza.
Az átmeneti nemzeti anyajuhtartásra benyújtott kérelem egyben jogosultság iránti kérelemnek is minősül, amennyiben a kérelmezett állatok száma nagyobb, mint a kérelmező egyéni támogatási felsőhatára. Ebben az esetben az egyéni felsőhatár feletti jogosultságigényre (állatlétszámra) nem kell külön kérelmet benyújtani.
A kedvezőtlen adottságú területeken nyújtandó anyajuh kiegészítő támogatás esetén a mezőgazdasági termelő támogatási jogosultságát az egyéni történelmi bázisa alapján határozzák meg, így ez a kiegészítő támogatás csak a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatás megállapításához alapul szolgáló jogosult állatlétszámig vehető igénybe.
Az átmeneti nemzeti anyajuhtartás-támogatás és a termeléshez kötött közvetlen anyajuhtartás-támogatás igénybe vételének feltételei hasonlóak, miszerint a kérelmezett állatokat az ENAR nyilvántartásba – figyelemmel a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet (Juh ENAR) rendelet szerinti bejelentési határidőkre is – be kell kerülniük, és azoknak a birtokon tartás végéig az ENAR nyilvántartásban szerepelniük kell. Továbbá a kérelmezőnek legkésőbb a kérelem benyújtásának napjától a birtokon tartás végéig a Tenyészet Információs Rendszerben a támogatási kérelemben szereplő állatok tenyészetének állattartójaként kell szerepelnie. A birtokon tartási kötelezettség mindkét támogatásnál a kérelem benyújtására jogkövetkezmények nélkül nyitva álló határidő lejártát követő naptól kezdődően 100. napig áll fenn.
A mezőgazdasági termelőnek gondoskodni kell továbbá az állattenyésztési törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról, és kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használni a nőivarú állomány fedeztetésére. Valamint köteles biztosítani a tenyészetében tartott állatállománynak Juh ENAR szerinti tartós jelölését, folyamatos nyilvántartását és az adatok bejelentését, beleértve a tenyészetből történő bármely be- és kiszállítást is.
A kérelmet benyújtó termelőnek a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség (MJKSz), illetve annak megbízottja által kiállított – a támogatási évre vonatkozó – K1350 instruktori igazolással kell alátámasztani a tenyészeteiben az igazolás kiadásának napján tartott anyajuhok számát, az apaállat-használatra vonatkozóan az állattenyésztési törvényben foglaltak betartását, továbbá azt, hogy kizárólag törzskönyvi kivonattal vagy származási igazolással ellátott kost használ fedeztetésre, valamint, hogy a juh ENAR rendelet szerinti tartós jelölés és folyamatos nyilvántartás vezetési kötelezettségének eleget tesz. A Kincstár által közzétett formanyomtatványt elektronikusan, ügyfélkapun keresztül a kérelem mellékleteként kell benyújtani.
A két támogatási jogcím közötti eltérés, hogy a termeléshez kötött támogatás esetében a minimális támogatható egyedszám egy darab és nincs kiosztva jogosultság, az átmeneti nemzeti támogatás esetében ez a szám 10 darab, mely az egyéni támogatási felső határ mértékéig vehető igénybe. Az átmeneti nemzeti támogatás esetében az egyéni támogatási felső határt meghaladó állatlétszámhoz az országos tartalékból kerül kiosztásra jogosultság.
A 2019. évi anyajuhtartás termeléshez kötött átmeneti nemzeti és uniós közvetlen támogatására irányuló támogatási kérelmet szankciómentes benyújtására 2019. február 1. és március 20. között van lehetőség. Késedelmes benyújtás (2019. március 20-a utáni) esetén az anyajuhtartás támogatásának összege késedelmes munkanaponként 1 %-kal csökken. A 25 naptári napon túli késedelmes benyújtás (2019. április 14-e utáni) beadás esetén a kérelmet visszautasítják.
A 2019-re vonatkozó elektronikus kérelmek benyújtását megelőzően a NAK javasolja, hogy a Kincstár honlapján elérhető, a 2019-es támogatási év termeléshez kötött- és átmeneti nemzeti anyajuhtartás támogatás igényléséről szóló 2/2019. (I. 22.) számú kincstári közleményt tekintsék át, mely közlemény részletes tájékoztatást ad a 2019. évi támogatások igénybevételének feltételeiről, segítséget nyújt a kérelembenyújtás és a kitöltés kérdéseiben, továbbá aktualizálja a közleményben rendszeresített K1350 Instruktori Igazolás elnevezésű nyomtatványt.
Az elektronikus kérelem benyújtásához ajánlott a Kincstár honlapján elérhető kitöltési útmutató megfelelő lépéseinek betartása. A meghatalmazottak útján elektronikusan benyújtott kérelmek igénylő általi papír alapú ellenjegyzésekor nem szabad elmulasztani az adatok helyességének ellenőrzését, mind az azonosító és személyes, mind pedig az állatlétszám adatok tekintetében.
A Kincstár a kérelmek ügyintézését részben az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben szereplő adatok alapján végzi, ezért fordítsanak kiemelt figyelmet arra, hogy az nyilvántartási rendszerben szereplő adataik naprakészek legyenek, és tegyenek eleget a nyilvántartáshoz kapcsolódó változás-bejelentési kötelezettségeiknek is.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász-hálózatán keresztül segíti a gazdálkodókat a kérelmek benyújtásában.
