Magyarország eredményes lehet az afrikai sertéspestis (ASP) elleni védekezésben a földrajzi, a vadászati, az állategészségügyi, a háztáji és a nagy számú járványvédelmi intézkedésnek köszönhetően - mondta Bognár Lajos, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos szerdán az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén.
A főállatorvos kiemelte, hogy az ASP-vel fertőzött terület csökkent Heves megyében.
A kereskedelmi korlátozásokról elmondta, hogy mintegy 30 országgal folynak egyeztetések arról, hogy ne az egész országra, hanem csak a fertőzött területekre érvényesítsék a beviteli tilalmat.
Kifejtette, hogy a magyar sertéshús kivitelnél nem a mennyiség jelent gondot, az ország összes kivitele a megtermelt sertéshús 40-60 százalékát teszi ki, ebből 20-30 százalék irányul az ázsiai piacokra. Ugyanakkor az értéket tekintve jelentős a különbség, a teljes kivitel 50 százalékát az ázsiai országok adták. Japán után Hongkong, illetve Kína mind mennyiségben, mind árban jó piacnak számított, ezért fontos, hogy megnyissák ezeket a piacokat, a beviteli tilalmat csak a fertőzött területre érvényesítsék – mondta.
Magyar Zoltán (Jobbik), a bizottság alelnöke a főállatorvoshoz intézett kérdésében arról érdeklődött, hogy az Európai Uniótól (EU) várható-e segítség a kártalanításban.
Bognár Lajos rámutatott, az uniótól a közvetlen járványvédelmi intézkedésekhez várható támogatás a vészhelyzeti alapból: a vaddisznó test és tetem kártalanítására 75 százalékban, míg a vizsgálatok költségére 100 százalékban igényelhető forrás.
Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke, ismertetve a többségi álláspontot a jövő évi költségvetésről, elmondta, hogy az előterjesztés biztosítja az ágazat fejlődését, ezért támogatásra érdemesnek tartják.
Kifejtette, hogy az elmúlt években a mezőgazdaság költségvetése megfelelő stabilitást mutatott, ami jövőre is megmarad. A 2019. évi költségvetési tervezet a szaktárca részére 205,99 milliárd forintot irányoz elő, ami 2,3 milliárd forinttal kevesebb, mint az idén rendelkezésre álló összeg. A különbség hátterében olyan tevékenységi átcsoportosítások állnak, mint például a hulladékkezelés, amely másik minisztériumhoz került, illetve a vidékfejlesztés újra az Agrárminisztérium alá tartozik – ismertette.