A 2018. október 12-én kiadott 2018/1532 EU bizottsági rendelet értelmében a dikvát hatóanyag engedélyét nem újították meg, ezért az alábbi intézkedésekről határozott az engedélyezési hatóság:
A tények:
A dikvát hatóanyagot tartalmazó készítmények forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét 2019. május 4-i hatállyal visszavonták. A dikvátot tartalmazó készítmények 2019. november 4-ig voltak forgalmazhatók, felhasználásuk 2020. február 4-ig engedélyezett.
Az érintett készítmények:
- Alapengedélyek: Reglone, Reglone Air, Dessicash 20 SL, Mission, Solaris
- Származtatott engedélyek: Dragoon, Dessix R, Retro R, Air One, Di-Gold, Diquash 200 SL, Maxima, Ruler, UPL Diquat
- Párhuzamos import engedélyek : Agria Diquat, Diqua, Solaris
Ha már tényekről beszélünk, fontos tudni a dikvát (tudományos néven: diquat-dibromid) tulajdonságait. Hatásmódja alapján a fotoszintézist befolyásolja oly módon, hogy roncsolja a növény sejtmembránjait és a szöveteket. A növénybe levélen keresztül jut be; kontakt (nem felszívódó) szerről van szó. Méhekre mérsékelten veszélyes, bioakkumuláció lehetősége alacsony, a felezési ideje a talajban pedig kevesebb, mint egy hét. *
(* Bálint-Balog-Nyárádi: Amit a növényvédőszer-hatóanyagokról tudni kell c. könyve alapján)
Mivel fentiek alapján nem a legveszélyesebb növényvédelem során alkalmazott hatóanyagról van szó, nézzük, mit írnak a bizottsági rendeletben indoklásnak:
„A Hatóság 2015. november 12-én eljuttatta a Bizottsághoz az azzal kapcsolatban levont következtetéseit, hogy a dikvát várhatóan megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 4. cikkében előírt jóváhagyási kritériumoknak. A Hatóság megállapította, hogy a dolgozók, a közelben tartózkodók, valamint a lakosok fokozott veszélynek vannak kitéve. E megállapítás közzététele után a Hatóság és az egyik kérelmező szakértői vizsgálatot folytatott a nem étrendi kockázatok értékeléséről. 2017 novemberében a Hatóság tájékoztatta a kérelmezőt, hogy az értékelést a legmegfelelőbb tudományos megközelítést felhasználva véglegesítették, azonban a Bizottság az EFSA-nak küldött megbízáson keresztül mérlegelheti a dikvát nem étrendi expozíciójára irányuló felülvizsgálat szükségességét. A Bizottság 2018. február 19-én megbízta a Hatóságot a dikvát nem étrendi expozíciójának felülvizsgálatával. 2018. április 17-én a Hatóság megerősítette, hogy minden esetben nagy kockázat áll fenn a közelben tartózkodókra, valamint a lakosokra nézve. Emellett magas kockázati szintet állapítottak meg a madarak esetében is.”
A problémafelvetések:
Több probléma is felvetődik a visszavonás kapcsán, (főleg, ha arra gondolunk, hogy a másik állományszárításra (is) használt szerünk felett is ott a pallos) ám nézzük végig milyen növények termesztésébe szól bele a dikvát hiánya. Elsősorban napraforgó és repce állományszárítására kell gondolni, de ne feledjük el azt sem, hogy kiemelt jelentősége van a vetőmag-előállítás esetén is. Ez az, ami elsősorban okot ad a „pánikra”, hogy a magas minőségi követelményeket támasztó vetőmag-előállítás esetén nincs más megoldás a termelők kezében. Ha nincs dikvát, nincs egyenletes érés, nincs egyenletes betakarítás, nincs kórokozó kizárás, nincs gyommentesség biztosítva (legalábbis ilyen úton).
Egy csapadékosabb év esetén állományszárítás nélkül sem a problémát okozó gyomok (pl. allergén – parlagfű, mérgező – csattanó maszlag), sem a mikotoxint termelő gombák felszaporodását és bejutását nem tudjuk megakadályozni a terménybe. A laikusok azzal nem számolnak, hogy vajon a mérgező gyommagvak és a mikotoxinok okoznak-e nagyobb bajt, vagy a szigorú szabályok között sokszor csupán pár gramm per hektár mennyiségben kijutatott lebomló „vegyszerek”.
Tavaly ilyenkor tele volt a közösségi média a leszárított napraforgó „szomorú” látványával (írtam róla itt: https://dev.agroforum.hu/blog/gazdahely/ne-varjuk-meg-amig-gazdat-kirangatjak-traktorbol/ ), addig dikvát és glifozát hiányában – előre vetítem -, jövőre tele lesz a „gondatlan gazda parlagfűvel tele táblája” című posztokkal…
Ebből kifolyólag a másik oldala az éremnek, hogy az egyre gazdaellenesebbé váló és a klímaváltozásért a mezőgazdaságot hibáztató társadalmi réteg szélesedik és még aduászokat is kap a kezébe. Azt pedig pont ők nem látják, hogy a szakmai döntéseket a tények figyelembevétele helyett egyre inkább társadalmi nyomásra hozzák meg a döntéshozók; a kockázatalapú értékelést a veszélyalapú elbírálás váltotta fel. Végső soron nem csak a gazdálkodókat, szakmabelieket terhelik mindezzel, hanem magukat a fogyasztókat is.
A megoldás:
Az első és legfontosabb továbbra is a megfelelő szakmai konzultáció mellett végzett integrált növényvédelem, amelyben nem elsődleges (és soha nem is volt az) a növényvédő szer alkalmazása. A cél továbbra is a biztonságos élelmiszer előállítása, minden kockázati tényező figyelembevételével.
Hogy állományszárításra milyen megoldás maradt?
A bromoxinil hatóanyagú növényvédő szerek napraforgó lombtalanítására még engedélyezettek. Ezen kívül gyakorlatilag semmi nem maradt…
