Egy kis visszatekintés: a mögöttünk levő tél nem hozott tartósan hideg, fagyos időszakot. Ennek vannak előnyös hatásai, hiszen jól teleltek az őszi vetések és az állókultúrák is, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a károsítók telelő alakjai sem pusztultak, nem károsodtak. Ez előrevetítette a növényvédelmi szezon korai indulását.
Kora tavasszal, március végéig belvízről szóltak a híradások, de ezt az áprilisra jellemző száraz és szeles időszak követte, így a hónap végén már inkább a csapadék hiányról, a korai szárazságról beszéltek a termelők. Különösen szenvedett a csapadékhiánytól az ország észak-keleti része, Borsod megyében több centi vastag repedéseket lehetett látni az őszi kalászosokban május elején. Most, május 13-án egy csapadékos ciklus közepén járunk, a következő napokra országosan bőséges csapadékot ígér a meteorológia, s reméljük, ez megvalósul.
Meggymonília késői tünete
Hosszabb távon is csapadékosnak mutatkozik a május hónap, ami minden bizonnyal pozitív hatással lesz a növénytermesztés eredményére, de nem szabad elfelejteni, hogy ez az időjárás elősegíti a károsítók fellépését is.
A tél végén már jelentkeztek a különböző levélbetegségek a kalászosok állományaiban, többen ezt észlelve elvégezték az első gombaölős kezelést a gyomirtással egy menetben. Az áprilisi kiszáradás viszont megállította ezt a folyamatot, sőt több helyen eltűntek a korábban észlelt tünetek (a gabona kinőtte). Most, májusban újra ellenőrizni kell a kalászos tábláinkat, ott, ahol korábban megérkezett a várt csapadék ismét megjelentek a levélbetegségek. Az ország déli tájain megtalálták a gabona lisztharmat, a szeptóriás levélfoltosság és a pirenofórás (korábbi nevén helminthospóriumos) levélfoltosság tüneteit.
SZilvalevéltetű
Ugyanakkor a kalászos állományok fejlődése rohamosan haladt előre, egy kicsit megelőzte a naptári időszakot. Mostanra az ország nagy részén kikalászolt az őszi árpa, az őszi búza, a rozs és a tavaszi árpa is vetésidőtől függően szárba szökkenés és kalászolás kezdete közötti állapotot mutat. E tekintetben is van eltérés a déli és az északi térségek kötött, míg délen a leírtak általánosan érvényesek, addig északon – főleg Nógrád és Borsod megye északi tájain –, köszönhetően a kissé hidegebb klímának és a szárazságnak, kevésbé fejlett állományokat találunk.
Amint tudjuk a kalászolás és virágzás vége közötti fejlődési szakaszban nagyon érzékenyek a kalászosok a fuzárium fertőzésére, különösen akkor, ha a környezeti tényezők is a kórokozó fertőzését segítik, vagyis tartós nedvességet biztosító csapadékos időszak jön. Hát most a meteorológia ezt ígéri, tehát a helyzet megítélése, a jövő mérlegelése azt eredményezi, hogy a fuzárium elleni védekezést el kell végezni. Javasolható ezt összekapcsolni a lombvédelemmel. A lombvédelemben a sárgarozsdára is gondolni kell. A melegedő időjárás ellenére már több helyen megjelent tüneti szinten.
A mutatós tafrina
A kalászosokban nem csak a betegségek fenyegetnek, a vetésfehérítő bogarak lárvái is megjelentek, a lárvák kelése egyre tömegesebb. (Könnyű meggyőződni erről egy világos nadrágban, a gabona táblában tett séta során.) Rovarkártevők ellen nem szoktunk tervezetten védekezni, egy kivétellel, ami a vetésfehérítő elleni kezelést jelenti. Itt az ideje elkezdeni a védekezést, még mielőtt a hámozgatás útján kialakuló „fehér” foltokat kell megmagyarázni magunknak, vagy környezetünknek, nem beszélve az asszimilációs felület elvesztéséről.
Áttérve az ültetvények állapotára sok dologról kellene beszélni, de csak néhányat emelek ki.
Első a fagy kártétele május elején. Szinte minden kultúrát érintett, amit a szabadban talált, főleg a Dunántúlon, de ami sokunknak fájó lesz a szőlő ültetvények károsodása, sok helyen a fejlődő gyümölcsöt károsította (kajszi, őszi, dió), kárt tett a korai dinnyésekben is és amint kiderült még az akácvirágokat is elvitte, tehát kevesebb lesz az igazán finom akácméz (reméljük nem kapunk valami „helyettesítő” anyagot).
Alma hajtáson levéltetű
Ilyenkor a termelő gazdasági megfontolásból gyakran egy nagyon költségtakarékos növényápolás választ, ami lehetővé teszi a különböző betegségek (szőlőben jól ismertek) és kártevők felszaporodását, s ez a következő évekre is kihat, gyakran ott fizetjük meg az itteni „megtakarítást”, gyakran a költséges növényvédelmi technológiák alkalmazása ellenére sem teljes sikert elérve. Tehát figyeljünk a fagytól károsodott növényeinkre, segítsük regenerálódást, megerősödést, s védjük az ilyenkor könnyebben elhatalmasodó károsítóktól.
Másik feltűnő jelenség a monília késői fellépése. A virágzás időszakában megtettük a szükséges védekezéseket, általában kétszeri kezelés elég volt, s nem jelent meg a szokásos súlyos virág és hajtáselhalásban jelentkező károsítási kép. Ezt követően, most, a meggy zöldborsó nagyságát is elérve figyelhetjük meg a hajtás kártételt. A hervadó hajtás végek, sokszor szinte az egész hajtás a monília károsítására vezethetők vissza, ha megnézzük alaposabban a hajtást, ott találjuk az elhalt (fertőzött) virág maradványt, ami a behatolási kapu volt.
A harmadik jelenség a rovarkártevők korai és tömeges megjelenése az ültetvényekben. Olyan növényt nem találtam az elmúlt napokban, amin levéltetű ne lett volna, nem egy-kettő, hanem több százas, ezres egyedszámú kolóniákban. Csak néhány példa: alma, szilva, cseresznye, fekete bodza, orgona, hibiszkusz, őszibarack, rózsa, ribiszke. Korán repül a cseresznye légy, rajzik a tarka szőlőmoly, az almamoly, tömegesen a keleti gyümölcsmoly.
Almafa lisztharmat – másodlagos fertőzés
A következő észlelés a lisztharmat primer fertőzésének tömeges megjelenése almafákon, de ma már a szekunder tüneteket is látni lehet. Az időjárás a fertőzés erősödését segíti. Szőlőben is lisztharmatfertőzésre kell számítani, az első tüneteket már megtalálták, s a fertőzés terjedését, erősödését bárhol észlelhetjük.
Egyetlen mondatban összefoglalva: van tennivaló bőven!
Mit lehet tenni:
Nehéz általános érvényű technológiai javaslatot adni a távolból, egy adott konkrét helyszínre optimális megoldást nyújtani pedig lehetetlen. Éppen ezért hangsúlyozom, hogy a technológia iránymutatás kimondottan csak iránymutatás, amely nem tud figyelembe venni helyi sajátosságokat (kultúra-károsító együttesét, viszonyait, a környezetet, a veszélyforrásokat), így azt csak kiindulási pontként szabd kezelni.
Almamoly – egy heti termés
A kalászosokban a lomvédelemre használható hatóanyagok és készítmények listája elég terjedelmes, ismert a triazol csoportba tartozó készítmények jó hatásossága a lomb- és kalászvédelemben is, talán ezek közül lehet választani. A konkrét terméket ki-ki a forgalmazó készlete, a saját tapasztalata és növényvédelmi tanácsadójának véleménye alapján válassza ki. A vetésfehérítő ellen az olcsóbb kategóriába eső piretroidok valamelyike is segítséget nyújthat.
A virágfertőző monília ellen vegyszeresen már nem tudunk védekezni, majd a gyümölcs védelmében kell ismételten kezeléseket végezni. A fertőzött és leszáradt hajtásokat kapacitástól függően helyes levágni, s eltávolítani a fák környezetéből.
Fagykár szőlőn
A cseresznyelégy ellen most még alkalmazhatunk hosszabb hatástartamú készítmények valamelyikét, pl. Actara (II. forg. kat.), Mospilan 20 SP (III. forg. kat.).
A levéltetvek ellen az előbb említett két készítmény is bevethető széles körben.
A Kertdoktor
