Növényvédelem

Tömeges őzelhullástól tartanak a vadászok a rágcsálóirtó szer engedélyezése miatt

OMVV

Az OMVV aggodalommal vette tudomásul, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal határozata értelmében december 29-éig több megyében forgalomba hozható és felhasználható 300 tonna Redentin 75RB rágcsálóirtó szer mezei pocok elleni védekezés céljából. Az érdekképviselet felhívta az érintett társszervezetek figyelmét a vadvédelmi előírások betartására és betartatására.

Valamelyest megnyugtató, hogy a határozat részletesen felsorolja a felhasználás feltételeit. Ezzel együtt – tudomásul véve a mezőgazdaságban okozott károk megelőzésének fontosságát – A Védegylet kéréssel fordult a NÉBIH-hez és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarához. Szorgalmaztuk, hogy a hatóság minden esetben fordítson különös figyelmet a határozatban ismertetett felhasználási feltételek, ezen belül is a vadvédelmi előírások maradéktalan betartására, ellenőrzésére, illetve az Agrárkamara hívja fel erre az érintett gazdálkodók figyelmét is.

A szer leginkább az őzre és a mezei nyúlra jelent veszélyt ezen fajok táplálkozásbiológiája miatt (utóbbi állományának helyzete egyébként is aggasztó, nagysága évek óta csökken). Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a lucernában történő teljes felületkezelés jelenti a legnagyobb veszélyt. A vadvédelmi szempontokon kívül nem mehetünk el szó nélkül az esetlegesen bekövetkező vadban okozott károk gazdasági vonatkozása mellett sem. Számos alföldi vadászatra jogosultnak – így az érintett megyék közül a Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyeieknek – egyik, ha ugyan nem a legfontosabb bevételi forrása a mezei nyúl élve illetve vadászattal történő hasznosítása. Amennyiben egy a gazdálkodását erre alapozó vadásztársaság területén nagyobb nyúlelhullás következne be, az súlyos, sőt akár végzetes anyagi nehézségeket vonna maga után. Ezért javasoljuk, hogy ilyen esetben a vadászatra jogosult kezdeményezze a vadban okozott kár megtérítését a gazdálkodónál, úgy, ahogy a gazdálkodó is igényt tart a vad által okozott károk megtérítésére. Ez különösen indokolt 2018-ban, amikor a vadgazdálkodási törvény és annak végrehajtási rendelete a korábbi esztendőkhöz képest jelentős többletköltségeket is ró a vadászatra jogosultak többségére a haszonbérleti díj 90%-ának előre történő megfizetése és a vadkáralap létrehozása miatt.

További kezeléssel csökkenthető a kockázat

Javasoljuk a vadgazdálkodóknak, hogy alkalmazzák a szer 2014-15-ös engedélyezésekor bevált Békés megyei gyakorlatot, amikor is a redentines kukoricát illetve tritikálét a vadállomány védelme érdekében – a kijuttatás előtt – tovább kezelték olyan riasztó szaganyagokkal (húsliszt, halliszt), amelyeket a vad nem szívesen fogyaszt. Javasoljuk továbbá, hogy a vadgazdálkodók a Védegyletnek is jelezzék, amennyiben a Redentin alkalmazása során jelentős vadelhullást tapasztalnának, hogy érdekeiket képviselni tudjuk.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megjelent: Védekezés hazánk jelentős szántóföldi kártevői ellen

2020. szeptember 22. 10:20

Jelen kiadvány létrejöttének hátterében az Agrofórum Kiadó Kft. szerkesztőbizottságának és az ADAMA Hungary Zrt. munkatársainak azon törekvése húzódik meg, melynek fő céljai a fontosabb kártevőkkel kapcsolatos aktuális védekezési információk egységes megjelenítése és azok termelőkhöz történő eljuttatása.

A BASF felvásárolja az L-glufozinát-ammónium, szabadalommal védett technológiát

2020. szeptember 15. 09:43

A BASF felvásárolta az L-glufozinát-ammónium szabadalommal védett Glu-L™ technológiát az AgriMetis™-től. E vállalat vezető szerepet tölt be a növényvédelem biotechnológiai innovációs fejlesztésének területén, és a BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziója ezzel a tökéletesített technológiával még hatékonyabb terméket kínálhat ügyfeleinek a nem kívánt gyomok elleni védekezéshez.

3 millió tonna növényvédő szert használunk évente

2020. szeptember 11. 11:38

Haszonnövényeink és állataink védelme érdekében jelenleg globálisan 3 millió tonna peszticidet használunk fel évente. Magyarországon 2018-ban a legutolsó szerforgalmi jelentés alapján 26,5 tonna növényvédő szer került forgalomba, melyek 40%-a gyomirtó, 27%-a gombaölő, 16%-a talajfertőtlenítő, 8%-a rovarölő szer volt.

Súlyos eredmény: 458 olimpiai medencényi illegális növényvédő szer

2020. július 27. 13:08

A növényvédelem sikeressége számos tényezőn múlik. Az egyik, talán kevésbé ismert probléma az illegális növényvédőszer-kereskedelem és -hamisítás, mely az évek folyamán egyre jelentősebbé válik.

Már megint tömeges sasmérgezés

2019. október 15. 10:31

A korábbi években sokszor, legutóbb három hete halhattunk mérgezés miatt elpusztult sasokról, amelyek szinte kivétel nélkül a ragadozókra irányuló illegális pusztításnak estek áldozatul. Ez ellen több esetben hatásosan sikerült fellépnie az MME-nek, a természetvédelmi szervezeteknek és a hatóságoknak, így ezek előfordulása jelentősen csökkent a 2011-2013-as időszakhoz képest.

Továbbra is védekezzünk a mezei pockok ellen!

2020. február 26. 10:17

Változatlanul igen aktív a mezei pocok. A bőven rendelkezésre álló zöld táplálék és a száraz idő elősegíti szaporodását, így az eddigi kolóniák mellett friss fertőzések is láthatók repcében, kalászosokban, pillangós területeken és gyümölcsösökben.

A mezei pocok elleni védekezés a no-till technológia egyik legnehezebb eleme? (VIDEÓ)

2020. március 20. 20:10

Február elején két helyszínen, Siófokon és Kecskeméten rendezte meg a IV. AgroFIELD Akadémia Konferenciát az Agrofil-SZMI Kft. A számos gyakorlati szempontból hasznos és érdekes téma mellett ezúttal egy igazán úttörő technológiai megoldás is helyet kapott az előadások sorában; a minimum till, illetve a no-till, vagyis a talajművelést részben vagy egészben elhagyó növénytermesztési módszer.

A pockok elleni védekezés lehetőségei

2018. október 16. 12:04

A Nébih felhívja a földhasználók figyelmét a mezei pocokfertőzöttség haladéktalan felmérésére, mivel Békés, Csongrád, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun, Heves és Szabolcs-Szatmár Bereg megye egyes területein ismét túlszaporodásuk várható.