A zöldítés gazdálkodói kézikönyv 2015. évi első megjelenését követően minden évben az aktuális jogszabályi változások és gyakorlati tapasztalatok alapján frissített tartalommal segíti a gazdálkodókat. A Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Államkincstár az idén is megjelentette a kézikönyv aktuális változtatásokat tartalmazó kiadását.
Az előző, 2016 végén megjelent rendeletmódosítás már tartalmazta az állandó gyep visszaállítás eljárásának részletesebb kifejtését arra az esetre, ha a jövőben bármelyik évben visszaállítást kellene elrendelni. Ezt a részletesebben kidolgozott eljárást a kézikönyvbe is átvezettük.
További fontos és nagyobb terjedelmű bővítését jelenti a kézikönyvnek, hogy a zöldítés kifizetés csökkentéséről és a közigazgatási szankcióról szóló részt részletesebben kifejtették a szerzők. 2017-től ugyanis minden tagállamban alkalmazni kell már a szankciók teljes körét a nagyobb mértékű nem megfelelések esetén.
Az idei évtől az ökológiai jelentőségű másodvetésben vethető fajok listája bővül a következő fajokkal: sziki kender (Crotalaria juncea L.), négermag (Guizotia abyssinica), abesszin vagy etiópiai mustár (Brassica carinata), fekete zab (Avena strigosa), pannonbükköny (Vicia pannonica), len (Linum usitatissimum), takarmánybaltacim (Onobrychis viciifolia).
Fontos változás, hogy az elmúlt két év tapasztalatai alapján annak érdekében, hogy átláthatóbb legyen az ökológiai jelentőségű másodvetések kezelése, fenntartási időszakot írtunk elő. Így a vetéstől számított legalább 60 napig az ökológiai jelentőségű másodvetést a mezőgazdasági termelő nem forgathatja be. Az ökológiai jelentőségű másodvetést október 1-jéig kell elvetni és a vetést és beforgatást a vetést és beforgatást követő 15 napon belül kell bejelenteni.
A nitrogénmegkötő növények esetében a közönséges vagy veteménybab termesztési idejét a hazánkban alkalmazott termesztési technológiához igazítottuk, így ezen kultúrákkal bevetett terület akkor ismerhető el EFA területként, ha május 10. és július 20. közötti időszak teljes tartamában a növény jelen van a mezőgazdasági termelő földterületén.
Az idei évtől a nitrogénmegkötő és nem nitrogénmegkötő növénykultúrák keverékeivel bevetett területek is elismerhetőek EFA területként, mely keverékben a nitrogénmegkötő növénykultúra keveréken belüli csíraszámaránya meg kell, hogy haladja az 50%-ot. Az erre vonatkozó további szabályokat a kézikönyv részletesen tárgyalja.
Végül a spárga, a Miscanthus nemzetségbe tartozó energianád fajok, az olasznád, a szilfium és keleti kecskeruta fajok, mint lágyszárú energianövények zöldítési szempontból állandó kultúrának minősülnek.
A frissített gazdálkodói kézikönyv kizárólag elektronikusan jelenik meg és az alábbi linken érhető el:
http://www.kormany.hu/download/b/36/01000/5_zold_gazdalk_kezikonyv.pdf
(FM Sajtóiroda)
