Komoly lehetőségek rejlenek az integrált növényvédelemben, illetve a bio- vagy biodinamikus birtokokban.
Vannak még hatékonysági tartalékai a hazai szőlészetnek és borászatnak – jelentette ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szakmai igazgatója vasárnap a II. Bországgyűlés című rendezvényen Ópusztaszeren.
Kapcsolódó cikkünk:
Bioszőlészeti és -borászati tapasztalatok a Dobosi pincészetből (+VIDEÓ)
Gál Péter az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban szervezett szakmai tanácskozáson elmondta, komoly lehetőségek rejlenek az integrált növényvédelemben, illetve a bio- vagy biodinamikus birtokokban. Az eredetvédelem lehetőségeinek eredményesebb kihasználása is hozzájárulhat az ágazat jövedelemtermelő-képességének javításához – tette hozzá.
Az elmúlt évtizedekben a minőség jelentősen javult, ezzel párhuzamosan azonban komoly technológiai váltás ment végbe a világban, ezért folyamatos fejlődésre van szükség – közölte a szakember.
Az igazgató úgy fogalmazott, igény lenne a magyar bor közösségi marketingjének újjászervezésére, ez nemcsak a közvetlen eladásösztönzést jelenti, hanem a borkultúra fejlesztését is.
A HNT által tavaly a földrajzi jelzés nélküli borra, gyöngyözőborra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőborra bevezetett, literenkénti 30 forintos ellenőrzési díjjal kapcsolatban kifejtette, a piacszervezési intézkedés beváltotta a hozzáfűzött reményeket, javított a szőlőtermelők helyzetén. Január 16-ig mintegy 64 millió forintot fizettek be a forgalmazók, ennek fele azonban várhatóan visszajár majd, mert az érintett mennyiség felét külföldön értékesítik – tudatta Gál Péter.
Sztanev Bertalan, a Földművelésügyi Minisztérium szőlő-bor termékpálya osztályának vezetője elmondta, az ágazat támogatásában meghatározóak az uniós források, a 2014-2018-as időszakban 30 millió eurós éves keret áll rendelkezésre erre a célra.
Folytatódik a szőlőültetvények szerkezetátalakításának támogatása. 2004 és 2013 között összesen 40 milliárd forint jutott el a szőlőtermelőkhöz az ültetvények felújításra, illetve telepítésére. 2014-2018 között hasonló összeg fordítható erre a célra. A minőség és a versenyképesség javítása érdekében a pályázati feltételek között hangsúlyosan szerepel a termőhelyek minősége, illetve a magas tőkeszám – közölte az osztályvezető.
A szakember hangsúlyozta, a technológiailag hibátlan bor ma már a piacra lépés minimális feltétele. Ennek elérését segíti a borászati gépek és berendezések beszerzésének támogatása. A földművelésügyi tárca a Miniszterelnökséggel közösen azon dolgozik, hogy minél előbb a vidékfejlesztési források terhére is megvalósulhassanak ilyen beruházások.
(MTI)
