Zöldség-Gyümölcs

A francia almatermesztőket is hátrányosan érinti az olcsó lengyel alma

hvg.hu

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt a lengyelekkel.

Mélabúsak az almatermesztők az Európai Unió legnagyobb mezőgazdasági államában, Franciaországban, mely jelentős részben saját agrárszektora miatt látott fantáziát az európai egységben. Most viszont az almatermesztők szövetsége (ANPP) amiatt panaszkodik, hogy az olcsó lengyel alma lenyomja az árakat. A párizsi Le Monde-nak a szövetség vezetője elmondta: az uniós támogatásnak is köszönhetően Lengyelország immár a világ második legnagyobb almatermesztő országa lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre. Ehhez tavalyi remek termés hozzájárult: több mint ötmillió tonna almát takarítottak be. A következmény: Párizs nagybani piacán harmad annyiba kerül a lengyel alma, mint a francia.

Ezzel nem tudunk konkurálni – vallja be a napilapnak a francia alma termesztők szövetségének elnöke. Igaz, hogy a fagy idén nagy károkat okozott a lengyel gazdáknak, így alig több mint 3 millió tonnás termés várható, vagyis 30-40 százalékkal kevesebb – igaz, nem csak a lengyeleknél, hanem Európa-szerte.

Lengyelországban oly mértékben felfutott az almatermesztés, hála az uniós támogatásnak és az infrastruktúra fejlődésének, hogy az exporttal szemben a francia gazdák védtelennek érzik magukat. Sokan emiatt az Európai Uniót bírálják, de ott Franciaország nagyon ügyesen lobbizik a saját agrár szektora mellett. Maradnak tehát a szinte állandóvá váló akciók és a léalma-feldolgozás, amely viszont jóval kevesebb pénzt hoz a termesztőknek. A raktározás költségeit kigazdálkodni viszont egyre nehezebb.

A lengyelek hegemóniáját a magyar gazdálkodók éppúgy kénytelenek tudomásul venni, mint a franciák vagy a lengyelek. Az Európai Unió mindenesetre igyekszik segíteni piacot találni a többiek gyümölcseinek is: tavaly és idén nagyszabású európai almakampányt hirdettek meg Afrikában. De ettől csodák nem várhatóak, hiszen a lakosság fizetőképessége az afrikai államokban rendkívül alacsony. És ha az embereknek van egy kis plusz pénzük, akkor azt nem biztos, hogy európai almára költik.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Bajban az európai gyümölcsfeldolgozók

2020. szeptember 28. 08:17

A koronavírus terjedése miatti válság hatására a gyümölcsfeldolgozókban hiányzott a betakarítási munkálatokat végző idénymunkások egy jelentős része Nyugat-Európában ebben a szezonban.

A tavaszi fagyok miatt szálltak el a gyümölcsárak

2020. szeptember 20. 08:20

A katasztrofális tavaszi időjárás miatt drágultak a gyümölcsök tavalyhoz képest - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.

Folytatódott a gyümölcsök ütemes drágulása

2020. szeptember 14. 10:47

2020. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Figyeljünk a gyümölcs- és a szőlő szaporítóanyagok kitermelési határnapjára

2020. szeptember 10. 10:47

A szabadgyökerű gyümölcsfaiskolai és szőlőiskolai ültetési anyagok termelési ciklusa ősszel, a növényállományok kitermelésével zárul.

13 forintos alma – ebből demonstráció lehet almalé helyett

2018. augusztus 21. 07:45

A Magosz elnöke szerint csak az „őrült profitéhség” indokolja a léalma indokolatlanul alacsony felvásárlási árát.

Magosz: az étkezési alma ára is „beszakadhat”

2018. augusztus 23. 08:30

Nemcsak az ipari, de az étkezési alma ára is „beszakadni látszik” - mondta Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) elnöke, az Országgyűlés alelnöke csütörtök reggel az M1 aktuális csatornán.

Viszlát málna, hello kivi?

2018. július 16. 11:47

A közelmúltban látott napvilágot a hír, miszerint a klimatikus változások hatására több bogyósgyümölcs termesztése is ellehetetlenül hazánkban. Talán ez volt az első eset, amikor a hazai fogyasztók szembesültek azzal, hogy a sokat emlegetett időjárási változások következménye már nem csak a távoli jövőben határozza meg a mindennapjainkat, hanem itt és most.