Zöldség-Gyümölcs

A homoktövis szaporítása

Agrofórum Online

A homoktövis szaporításának több alternatívája ismeretes. Gyökérzete a talaj felszínéhez közel igen erős oldalgyökereket képez. Ezekről nagyon könnyen sarjad, így fajtaazonos növényeket kaphatunk.

A homoktövis szaporításának több alternatívája ismeretes. Gyökérzete a talaj felszínéhez közel igen erős oldalgyökereket képez. Ezekről nagyon könnyen sarjad, így fajtaazonos növényeket kaphatunk. A sarjadzás mértéke azonban nehezen szabályozható, és ha a porzós egyedek nincsenek jól elkülönítve, fiatal szaporulatukat könnyen össze lehet keverni a termős egyedekével.

Generatív úton történő szaporítása is lehetséges, de ez a módszer több okból kifolyólag is kevésbé kedvelt. Egyik, hogy magja elfekvő, Hrotkó (1999) tanulmányai szerint 3-5 °C-on 30-60 napig rétegezést igényel. A magágyi csemeték csak 4-5 éves korukra fordulnak termőre, szemben a vegetatív szaporodással létrejött csemetékkel (2-3 év). A szaporulat termős-porzós aránya 50:50 % holott ültetvényeknél ez az arány átlagosan 9:1, emiatt a porzós növények egy jelentős része feleslegessé válik. Azzal is számolni kell, hogy egy genetikailag új állomány jön ezáltal létre, a szaporulatok a szülők egyes preferált fajtajellemzőit elveszíthetik.

A homoktövis gyökeresedési hajlama közepesnek mondható. Legáltalánosabb szaporítási módszere a fás dugványozás 20 cm dugványokkal. Az ehhez használt vesszőket egy enyhe téli napon kell vágni. Fagyott állapotban a dugványalanyok nyomásra érzékenyek, fagyfoltok keletkezhetnek később a növényen. Minden fás dugványnak legalább két rügye legyen. Az éretlen vagy fejletlen rügyű vesszők, illetve a vesszők be nem érett csúcsa nem alkalmas e célra. A vesszőket rügy alatt 5-10 mm-re ferdén kell elmetszeni (1. kép).


1. kép: Dugványkészítés

Ügyeljünk arra, hogy a vágóeszköz (metszőolló) tiszta legyen, lehetőség szerint fertőtlenítsük ugyanis a vágásfelületen megtapadt kórokozók megnehezítik a kalluszosodást. 50-100 darabos kötegekbe érdemes rakni (2. kép).


2. kép: Kötegelt dugványok

A megvágott dugványokat kiültetésig hűtőházban érdemes tárolni (költséghatékonyság érdekében ezért februárban gyűjtsünk), de ha erre nincs mód, a dugványok tárolására a vermelés is megfelel. Ezt tehetjük talajba, de a fűrészpor is alkalmas a célra, sőt, sok esetben előnyösebb is. Közvetlenül kiültetés előtt 0,004-0,005 %-es béta-indolvajsav (IVS) oldatba érdemes mártani, mely megduplázhatja a gyökeresedést. A gyökerek 8-12 nap után jelennek meg a dugványokon. A jól fejlett homoktövis gyökérzetén idővel megjelenik a Frankia alni nitrogénmegkötő baktérium (3. kép). Dugványiskolának a laza szerkezetű, levegős, könnyen felmelegedő humuszos homoktalajok a legjobbak. Szabadba ősszel vagy tavasszal dugványozzunk. Ősszel még időben a fagyok előtt, hogy a kalluszosodás végbe tudjon menni, tavasszal pedig várjunk a talaj felmelegedéséig.

3. kép Egy éves dugvány gyökérzete

Bár a homoktövis legáltalánosabb szaporítási módszere a fás dugványozás, Papp (1982) kísérletei azt igazolták, hogy növényházi zölddugványozás esetén jobb eredményeket lehet elérni. Ebben az esetben humuszos talajon fóliasátrat kell állítani. Az erős fénytől védeni kell a szaporítóanyagot, ennek érdekében 3-4 rétegen árnyékoljunk műanyag hálóval. A talajt 2 %-os Orthocid oldattal fertőtlenítsük. A 10-12 cm hosszú hajtásvégeket június első felében szedjük. A dugványok alsó nóduszairól le kell szedni, míg a kiálló hajtásvégeken meg kell hagyni a leveleket. A dugványok vágáslapját 2 cm mélyen mártsuk serkentőanyagba (indolecetsav, indolvajsav), majd 3 cm mélyen szúrjuk a talajba. A gyökeresedés folyamatának a 20-40 °C közötti meleg és 80 % fölötti páratartalom az ideális. Bár ezzel a technológiával csak második évre kapunk kellően erős szabványos szaporítóanyagot, a kísérlet során 97 %-os gyökeresedést sikerült elérni.

Felhasznált irodalom:
Hrotkó Károly (1999) Gyümölcsfaiskola, Mezőgazda kiadó (159, 203-204. o.)
Papp László (1982): A homoktövis jelentősége és szaporítása, Az erdő (31. évf.) 7. sz. 309-312. old.
Porpáczy A.-Porpáczy A.-né (1998) A hagyományos és különleges bogyósgyümölcsűek szaporítóanyag ellátása, Gyümölcs-Inform 3:124-125.
Rajhárt Péter (2014) Budapesti Corvinus Egyetem Gyógy- és Aromanövények Tanszék; Szóbeli közlés

Bognár Bence Szabolcs
gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök hallgató
Szegedi Tudományegyetem

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Bajban az európai gyümölcsfeldolgozók

2020. szeptember 28. 08:17

A koronavírus terjedése miatti válság hatására a gyümölcsfeldolgozókban hiányzott a betakarítási munkálatokat végző idénymunkások egy jelentős része Nyugat-Európában ebben a szezonban.

A tavaszi fagyok miatt szálltak el a gyümölcsárak

2020. szeptember 20. 08:20

A katasztrofális tavaszi időjárás miatt drágultak a gyümölcsök tavalyhoz képest - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.

Folytatódott a gyümölcsök ütemes drágulása

2020. szeptember 14. 10:47

2020. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Figyeljünk a gyümölcs- és a szőlő szaporítóanyagok kitermelési határnapjára

2020. szeptember 10. 10:47

A szabadgyökerű gyümölcsfaiskolai és szőlőiskolai ültetési anyagok termelési ciklusa ősszel, a növényállományok kitermelésével zárul.

Kistermelői ajándékok karácsonyra

2019. november 19. 05:36

Hamarosan elérkezik a kereskedelem legpörgősebb időszaka és egyben (amennyiben a saját oldalunkat is nézzük) a lehetősége annak, hogy a pénzünkkel „szavazzunk”. Arra szavazunk, hogy a multik szeptember óta csillivilli módon csalogató termékeivel lepjük meg szeretteinket, vagy idén adunk valami újat nem csak az ajándékozottaknak, hanem hazai kistermelőknek, akik szívből készítik termékeiket?

Szívgyógyszer sem lenne nélkülük - a gyógynövények reneszánsza

2020. január 12. 08:21

A hazai fogyasztók továbbra is a kamillavirágot, a bodza- és hársfavirágot, valamint a csipkebogyót, illetve az ezekből készült teákat vásárolják a legnagyobb számban.