Nem panaszkodhattak a szezon egyhangúsága miatt idén a magyar görögdinnye-termelők - írja a Magyar Idők.
A korai meleget júliusban erős lehűlés és eső követte, ami a termésmennyiséget és a keresletet is visszavetette, ráadásul az exportpiacokon is nagyon nyomott árak alakultak ki. Bár az augusztusi tikkasztó hőségnek köszönhetően megugrott forgalom az árakra is jó hatással volt, ez már nem tudta kompenzálni a korábban elszenvedett veszteségeket.
Bár a napokban igazi nyári időjárásban lehet részünk, már egyre kevesebb helyen találkozni a nyár legkedveltebb terményével, a görögdinnyével. Ennek oka, hogy a szezon mára a végére ért, az ország nagy részén befejeződött a szedés.
Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke a Magyar Időknek elmondta: nagyon sokszínű évet zárhatnak az ágazat szereplői. Míg a korán jött nyári meleg miatt kiváló termésre számítottak a hazai görögdinnye-termesztők, az időjárás végül megtréfálta a gazdaságokat, s így a vártnál alacsonyabb lett a tényleges mennyiség.
A szakember szerint a görögdinnye – más gyümölcsökhöz hasonlóan – a megszokottnál két héttel korábban jelent meg a piacon, így már június 15–20. között találkozhattak az első szállítmányokkal a vásárlók. A reménykeltő szezonkezdet után azonban jött egy hűvösebb, esősebb időszak, ami sem a növényeknek, sem a keresletnek nem kedvezett. – A júliusi sok eső miatt olyan betegségek jelentek meg a dinnyeföldeken, amelyek miatt nem tudták eladni a terményt a gazdák, ráadásul a mennyiség is csökkent – fogalmazott a szakember.
A bajokat tetézte, hogy amint elindult volna az export, nagyon gyorsan nyomott árak alakultak ki. Ennek oka, hogy az északi piacainkra az olaszországi, a makedón, a román és az ukrán dinnye is nagyon olcsón került ki. A hazai termelőknek ez olyannyira nem kedvezett, hogy sokan elgondolkodtak azon, vajon ilyen áron érdemes-e egyáltalán szállítaniuk.
Göcző Mátyás szerint nem egyedi esetről van szó, s félő, hogy a jövőben is megmaradnak az alacsony árak. A magyar termelők a korszerű technológiai beruházások miatt nem tudnak olyan olcsón termelni, mint például az olaszok. – Ha hosszú távon ilyen árakon tudunk csak exportálni, akkor az sok termelő vesztét fogja okozni – hívta fel a figyelmet.
Az augusztus aztán igazi kánikulai idővel örvendeztette meg a dinnyetermelőket. A 35 fokos hőség ugyanis kedvezett a fogyasztásnak, s mivel a júliusi kiesés miatt kevesebb volt a dinnye a piacon, az árak is nagyot nőttek. Göcző Mátyás szerint abban a hónapban egészen magas fogyasztói árak alakultak ki, amit később a felvásárlási ár is követett. Bár elvileg ez kompenzálhatta volna az alacsony exportárak miatt kieső bevételt, a lehetőséggel csak nagyon kevesen tudtak élni. Ennek egyszerű oka van: a termelők zöme csupán néhány hétre rendezkedik be, nem tudja a szezon végéig ellátni a piacot.
Az ország egészét tekintve ugyan van friss termés június végétől szeptemberig, a gazdálkodók azonban jellemzően a szezon egy bizonyos részére koncentrálnak. A jövő szempontjából ezen is változtatni kellene az egyesület társelnöke szerint, ahogyan a fajtaválasztást is át kellene gondolni. Ma Magyarországon számtalan fajta áll a termelők rendelkezésére, azonban kevesen vannak közülük, akik a kereslet alapján határozzák meg a választott típust.
Göcző Mátyás szerint a cél az lenne, hogy az összefogás a termelésben is jelentkezzen, arra kell törekedniük a gazdáknak, hogy nagyjából azonos formájú, nagyságú és kiváló minőségű dinnyével jelenjenek meg a piacon. A felvásárlóikkal időben egyeztetniük kellene arról, hogy mire van kereslet, a termesztett fajtákat pedig eszerint kell kiválasztani. A szemléletformálás érdekében az egyesület ősszel öt helyszínen, minden termesztőkörzetet lefedve szakmai fórumsorozatot tart, ahol bemutatják a gazdáknak, hogy az ágazat szempontjából milyen fejlődési irányt tartanak követendőnek.
