Bár egyes zöldség- és gyümölcskultúrákban elengedhetetlen az élő munkaerő alkalmazása, a munkavállaló-hiány inkább a gépesítést hozza magával. E folyamat pedig behatárolja, hogy a jövőben mit is érdemes és jövedelmező termeszteni.
Az idei debreceni Farmer Expón több szakmai konferenciát is tartottak, ezek közül az egyikben a zöldség- és gyümölcságazat munkaerőproblémáit tekintették át a meghívott előadók.
Ledó Ferenc, a FriutVeb elnöke szerint nem véletlen volt a témaválasztás, hiszen az ágazat megoldásra váró gondjai közül az egyik az akut munkaerő-hiány (a másik kettő pedig az öntözésfejlesztés és az áfacsökkentés). Mint mondta, annyira égető, hogy egyes vállalkozások azért nem vágnak bele a több évtizedre szóló, tőkeigényes kertészeti beruházásba, mert közép- és hosszútávon nem látják biztosítottnak az élő munkaerőt.
Nyugatabbra vagy feketén
Azt, hogy mi vezetett idáig, azt áttekintésében Domján Erika, a FriutVeb ügyvezetője igyekezett megvilágítani. Általánosságban fő ok a csökkenő népesség, így egyre kevesebben kerülnek iskolai képzésbe, akik meg bekerülnek, azok is inkább a felsőoktatást célozzák meg, a szakmunkát ritkán választják életre szóló hivatásnak. Ugyancsak az okok közé tartozik, hogy egyre erősebb a belföldi és a külföldi elvándorlás – mint mondta, még a kertészeteknél alkalmazható középfokú végzettségűek és a képzettség nélküliek is el- illetve kivándorolnak.
A hazai mobilizációra pedig szerinte részben magyarázat a jelentős kereseti különbség: Budapesten, Pest megyében, Győr-Moson-Sopron megyében vagy Komárom-Esztergom megyében sokkal több bért tudnak kínálni más munkákban is, mint a kertészetekben erős Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád megyékben. De Domján Erika szerint a folyamatosan emelkedő minimálbért sem tudják a kelet-magyarországi agrárvállalkozások kigazdálkodni, ezért aztán ha munkavállalóik nem nyugatabbra mennek, akkor a feketegazdaságot választják több pénzért.
Beletörődés helyett
A munkaerő-helyzet pedig a vállalkozás eredményességén is megmutatkozik. Mint Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem GTK Üzemtani és Vállalati Tervezés Tanszék egyetemi docense, az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) alelnöke rámutatott, minél nagyobb egy kultúra munkaerő-szükséglete, annál érzékenyebb lesz a munkabérre. Úgy vélte a következő öt év alatt ötven százalékkal nőhet az élő munkaerő ára a zöldség- és gyümölcstermesztésben, és átlag 1000 Ft/óra bérrel lehet számolni. Ez szerinte azt is jelenti, hogy mivel magasabb bért kell kifizetni és mivel az eladások utáni bevételek nem emelkednek dinamikusan, kultúrától függően akár a nyereség 18-100 százaléka is elveszhet! Mindemellett hozamvesztéssel és a fejlesztések elmaradásával is lehet kalkulálni.
Megjegyezte, ez nem veszély, ez a realitás. Apáti Ferenc szerint ebbe a termesztők vagy beletörődnek, és akkor lassú sorvadásra lesznek ítélve, vagy hozamnövelésbe fognak, amihez pedig gépesítés, műszaki fejlesztés szükséges.
Megfelelő embert a megfelelő helyre és gépre
Ugyanakkor nem minden kultúra betakarítását lehet gépesíteni, legalábbis ezt magyarázta Dr. Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézete egyetemi docense. Mint mondta, csaknem teljesen gépesíthető a zöldbab, a zöldborsó és a csemegekukorica leszedése, míg a szabadföldi friss piaci zöldségek leszedése és az árukezelés is nagyrészt gépesíthető. A többinél viszont szükség van élő munkaerőre. Úgy vélte, ha sikerül a megfelelő munkaerőt megtalálni, akkor a megtartásukra és a – modern technológiák, robotika felé irányuló – képzésükre kell törekedni inkább, mint sem az idénymunkások gyakori alkalmazására. Hozzátette, ha pedig az állandó munkavállalók megvannak, akkor lehet a gépesítésben (technológiaválasztásban) és fajtaválasztásban gondolkodni.
Az egyetemi docens szerint szükséges lenne kihasználni azt a helyzeti előnyt, hogy a hazai termőföld kevésbé terhelt növényvédő szerekkel és műtrágyákkal, és környezetkímélő gazdálkodást alkalmazva versenyképes zöldség- és gyümölcstermékekkel lehet jelen lenni a piacon.
(NAK)
