Eredményesen zárult az almafogyasztást népszerűsítő héthetes kampány, az akció ideje alatt rendezvényeken és az áruházakban hat tonna alma fogyott.
Eredményesen zárult az almafogyasztást népszerűsítő héthetes kampány, az akció ideje alatt rendezvényeken és az áruházakban hat tonna alma fogyott – közölték a szervezésben és lebonyolításban részt vevő szervezetek és cégek képviselői hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
A fogyasztásösztönző akció megszervezésére azért volt szükség, mert 25 év alatt Magyarországon az egy főre eső fogyasztás a felére, évi mintegy 15 kilogrammra csökkent – mondta Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke.
Magyarországon mintegy 7500 termelő évente 500-800 ezer tonna almát termeszt a gyümölcs-termőterület harmadán, mintegy 30 ezer hektáron. A gyümölcsfogyasztás népszerűsítése a döntően magyar piacra termelő gazdák miatt fontos – tette hozzá Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.
Feldman Zsolt felhívta a figyelmet, hogy a magyar lakosság mintegy harmada nem fogyaszt napi rendszerességgel gyümölcsöt. A magyar almatermelés jövője elsősorban az összefogáson múlik, amelyben termelőknek, kereskedőknek, szakmai szervezeteknek, állami szereplőknek és a fogyasztóknak is megvan a maga szerepe a piac kiszélesítése érdekében – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Daróczi László, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezető igazgatója ismertette, hogy a szervezet az áruházi kóstoltatások mellett különböző rendezvényeken is népszerűsítette az almafogyasztást. Az AMC a kampányra bruttó 38 millió forintot költött.
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) növény-, talaj és erdővédelmi elnökhelyettese arról beszélt, hogy az ellenőrök az elmúlt időszakban kiemelten ellenőrizték az almaforgalmazást: a vizsgálatok a minőségre, a jelölésre, a nyomon követhetőségre és az élelmiszerbiztonsági követelmények betartására egyaránt kitérnek. Eddig 342 tételt – 275 belföldit és 67 külföldit – vizsgáltak meg. Az ellenőrök 22 tételt kifogásoltak, és – a sajtóanyag szerint – 800 ezer forint bírságot szabtak ki.
Az almát népszerűsítő akcióban A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, az Agrármarketing Centrum, a Földművelésügyi Minisztérium, a FruitVeB, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és hét kereskedelmi áruházlánc közös népszerűsítette a magyar almát.
Az idén összesen 480 ezer tonna almát szüreteltek le a termelők, ebből mintegy 120 ezer tonna volt az étkezési alma – tájékoztatta az MTI-t az újfehértói központtal működő Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Ékasz) elnöke.
Takács Ferenc elmondta, hogy a termés „gyenge közepesnek minősült”, elmaradt a 2015-ös 520 ezer tonnától, s a 2014-es 900 ezer tonnás legutóbbi évtizedes csúcsnak nem sokkal haladta meg a felét. A terméktanács elnöke megjegyezte: a nagyobb termőterületek közül Zala megyében és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye középső részén a tavaszi fagyok, míg a szatmári erdőháti térségben, Csenger környékén a júniusi jégverések tizedeltél meg a termést. A 120 ezer tonna étkezési alma mellett a feldolgozók mintegy 360 ezer tonna gyümölcsöt vásároltak fel a termelőktől. Az idén két feldolgozó külföldről is hozott be almát, valamivel több mint 15 ezer tonnát.
Takács Ferenc kiemelte, hogy a hazai termésből a hűtőházakba betárolt étkezési alma elegendőnek látszik a téli-tavaszi ellátáshoz. Hozzáfűzte, hogy a hazai üzletek kínálatában ott van a külföldi alma is, főként a Lengyelországból behozott. Kifejtette, hogy Lengyelországban az elmúlt öt évben 25 ezer hektár korszerű, intenzív termesztésű almafajtákat telepítettek, nagyjából annyit mint a jelenlegi magyar ültetvények nagysága, beleértve a korszerű és a korszerűtlen kerteket is.
A lengyel almásokban az idén már 4,2-4,5 millió tonna alma termett, az európai 12 millió tonnás össztermésnek a harmada. Az Alma Terméktanács elnöke úgy vélte: Magyarországon „sürgősen célirányos ágazatfejlesztési intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a magyar alma megtarthassa piaci versenyképességét a jövőben”.
(MTI)
