A hazai gyümölcsültetvények fagykárainak értékelése

Fontos kiemelni, hogy május közepéig még bármikor kaphatunk újabb tavaszi fagyokat, így bármilyen termésbecslésnek csak a virágzás befejeződése (fajtól függően április eleje és május eleje közötti időszak), de még inkább a május közepéig tartó fagyveszélyes időszak elvonulása után van értelme.

A március 1-jei fagykárok kiindulási állapotát tekintve fontos körülmény, hogy a december-február időszak nagyon enyhe volt, ennek következtében az alacsony hidegigényű fajok, vagyis a kajszibarack és az őszibarack esetében már január végén, február első felében megkezdődött a nedvkeringés, a rügyek megduzzadása. Február végére a kajszi és az őszibarack esetében, főleg ezek korai fajtáinál, már a rügyfakadás állapotában jártunk, ami már egy érzékenyebb fenológiai állapot. Február végére egyébként már “megmozdultak” a cseresznye, a meggy és a szilva korai fajtái is, vagyis beindult a rügyduzzadás, de ezen fajok később virágzó fajtáinál még nem volt túlzottan előrehaladott a rügyek fejlődése. Az alma és a körte esetében még visszább tartott ez a folyamat, ezek a fajok voltak a legkevésbé veszélyeztetett helyzetben.

Február első napjaiban nagyon erős lehűlés érkezett hazánkba. A hőmérsékletek egészen február 28-ig nem zuhantak mínusz 12-14 fok alá, ami azt jelentette, hogy nem alakult ki érdemi virágrügy-károsodás egyetlen térségben és egyetlen fajnál sem, mert ezt a hőmérsékletet még a “legelőrébb” járó, vagyis a legérzékenyebb kajszibarack és őszibarack is el tudta viselni érdemi rügykárosodás nélkül. Március 01-ére virradó éjszaka azonban jóval erőteljesebb lehűlés következett be. A Dunántúl döntő részén, Bács-Kiskun megyében és Csongrád megye déli részén (kb. a Budapest-Hódmezővásárhely vonaltól délre, illetve nyugatra) sok helyen -20 és -24 fok közötti minimumhőmérséklet alakult ki, ráadásul 7-8 órán keresztül tartósan. Az elvégzett rügyvizsgálatok alapján a következők körvonalazhatók:

• Ahol az éjszakai hőmérsékletek nem zuhantak mínusz 12-14 fok alá, ott gyakorlatilag egyetlen gyümölcsfaj sem szenvedett semmilyen érdemi virágrügy-károsodást, még az arra legérzékenyebb kajszi és őszibarack sem. Ez nagyjából megfelel a Budapest-Hódmezővásárhely vonaltól északra/keletre fekvő országrésznek, valamint szórványosan a Dunántúlon is voltak kisebb foltok, ahol nem uralkodott ennél hidegebb.
• Ahol hozzávetőlegesen -14 és -19 fok között volt a hőmérséklet, ott már van jelentősebb rügykárosodás a kajszibarackban és az őszibarackban, de itt még jó eséllyel épen maradhatott a virágrügyek azon legalább 20-40%-a, amelyből akár teljes termés is kialakulhat. Ilyen hőmérsékletek mellett a cseresznye, meggy és szilva korai fajtáiban is kialakultak mérhető, de egyelőre nem döntő jelentőségűnek bizonyuló rügykárok. Ez utóbbi fajok késő fajtái, valamint az alma és a körte itt érdemben még nem károsodtak.
• Ahol -20 fok körüli, illetve alatti lehűlés alakult ki, ott már nagyon jelentős virágrügy-károsodást szenvedett elsősorban a kajszibarack, másodsorban az őszibarack. Valószínűsíthető, hogy ezen térségekben (Dunántúl nagy része, Bács-Kiskun, Csongrád déli része) és ezen fajoknál olyan mértékű a rügykárosodás, ami már a végelszámolásban is terméscsökkenéshez fog vezetni, illetve lesz számos vállalkozás, illetve ültetvény, ahol akár a teljes terméskiesésre is fel kell készülni. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a kármérték fajtánként és mikrokörzetenként is nagy változékonyságot mutat, így általánosítható tapasztalat nincs. Továbbá megállapítható, hogy ilyen alacsony hőmérsékletek mellett már jelentősebben károsodhatott a cseresznye, a szilva és a meggy (főleg ezek korábban érő fajtái), de ezek esetében jelenleg megbecsülhetetlen, hogy a kialakult rügykárok terméskieséshez vezetnek-e. Az alma és a körte ilyen alacsony hőmérsékletű térségekben sem látszik problémásnak.

Annak pontos előrejelzése és becslése, hogy ezek a fagykárok milyen terméskiesést fognak okozni, jelenleg még lehetetlen. Bár a kajszinál és az őszibaracknál már most számolunk termésveszteséggel, a pontos előrejelzés azért sem lehetséges, mert jelenleg csak rügykárokról beszélhetünk, a következő hetek/hónapok folyamatai pedig többirányúak lehetnek:

• Egyrészt, ha még komoly rügykárosodás is alakult ki egy adott fajnál, egy adott térségben, de sértetlen maradt a rügyek 20-40%-a, abból még lehet teljes termés, mert a virágok viszonylag kis része elegendő egy jó terméshez.
• Másrészt ezzel ellentétes hatású jelenség, hogy előfordulhat, hogy azon rügyek is megsérültek (“megfáztak”), melyek most még érdemi fagyási kárt nem mutatnak, és még a virág is kinyílik belőlük, illetve még kötődik is a gyümölcs, de hetek vagy hónapok múltán a látensen sérült virágon rosszul kötődő gyümölcs lehullik a fáról. Vagyis egy mínusz 20 fok körüli fagyhatás után egészen a szüretig végigkíséri annak kockázata az ültetvényeket, hogy később lesz egy nem várt, jelentős mértékű gyümölcshullás.

Összegezve megállapítható, hogy a nagyon erős lehűlések (alacsonyabb, mint -20 fok) nagy földrajzi kiterjedése miatt nagy valószínűséggel már országos viszonylatban sem fogunk nagyon nagy termést szüretelni kajszibarackból és őszibarackból, de egy közepes termésre még van remény, mivel az ország északi és keleti fele semmilyen érdemi kárt nem szenvedett. Valószínűsíthető, hogy a cseresznye, a meggy és a szilva korai fajtáinál egyes térségekben lesznek terméscsökkenések, de jelenleg nem becsülhető, hogy ez országos viszonylatban mit eredményez. Az alma és körte esetében nem számolunk érdemi károsodással.