Busás haszonnal zárhatják az évet azok a szerencsés szilvatermelők, akiknek a termését nem vitte el a fagy. A jelentős külföldi kereslet miatt a felvásárlók az idén a megszokott összeg másfél-kétszeresét fizették a szilva kilójáért.
Gyenge-közepes az idei szilvatermés, a becslések szerint a korábbi években megszokott mennyiségnél jóval kevesebb gyümölcs, mintegy 40-50 ezer tonna termett ebben az évben. Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a FruitVeB gyümölcstermelői főbizottságának elnöke a Magyar Időknek elmondta: a tavaszi fagy és a jégverés egyaránt csökkentette a termést hazánkban, ugyanakkor ezzel nem vagyunk egyedül Európában. A kontinens egészén a megszokottnál 30-40 százalékkal kevesebb szilva termett, ami igencsak jelentős kiesés. Magyarországon hozzávetőlegesen 7-8 ezer hektárt tesznek ki a szilvaültetvények, ahol egy átlagos évben 60 ezer tonna terem.
– Volt olyan év, amikor a termés elérte a 80 ezer tonnát, de olyan is, amikor a 40 ezer tonna közelében járt az országos mennyiség. Az idén jócskán elmaradunk az átlagtól, valahol a 40-50 ezer tonna körül lehet a termés, de az sem kizárt, hogy ennél valamivel kevesebb lesz a végleges mennyiség – fogalmazott a szakértő. Egy átlagos évben a termés 10-15 százaléka megy exportra, a megmaradó mennyiség felét a belföldi feldolgozóipar vásárolja fel, a másik fele pedig a friss piacon kel el.
Az idén az export minden bizonnyal magasabb lesz a megszokottnál, a külföldi érdeklődés ugyanis – az európai fagykárok miatt – a szilva esetében is jelentős volt. Főként a lengyel kereskedők voltak jelen a magyar piacon, szinte minden gyümölcsre vevők voltak, és az árát is hajlandóak voltak megfizetni.
– Nagyon gyakran közvetítőt sem iktattak be, hanem egyenesen a termelőktől, az ültetvények mellől vették meg az árut – emelte ki Apáti Ferenc. Döntően ez volt az oka annak, hogy szinte valamennyi gyümölcs, így a szilva ára is korábban nem látott szintre emelkedett. Az ár minden évben a minőségtől és a fajtától is függ, ahogyan a termelő eladási nagysága is hatással van a kialkudott összegre.
Apáti Ferenc szerint az, aki nagy tételben tud szállítani, 5-10 százalékkal magasabb árat kaphat a piacon. Egy átlagos évben a feldolgozásra szánt szilva ára 40 és 60 forint között változik. Az idén ennek az összegnek a másfél-kétszeresét fizették a feldolgozók. A jó minőségű pálinka-alapanyagért 60-80 forintot kaphattak a termelők, míg a lekvárnak való szilva ára 80 és 120 forint között mozgott. A friss piaci gyümölcsre is hasonló áremelkedés volt jellemző. A fajtától, a mérettől és a minőségtől függően akár 200 forintot is kérhettek a termelők az étkezési szilva kilójáért, de az árak a dömpingidőszakban sem mentek 80 forint alá.
Apáti Ferenc ugyanakkor felhívta a figyelmet: az átlagostól másfélszer-kétszer magasabb árak nem jelentenek automatikusan extraprofitot a termelőknek. Azon gazdálkodók, akiknek a termés felét elvitte a fagy, a kétszeres árak ellenére is átlagos bevételre számíthatnak. A teljes fagykárral érintett gazdálkodók pedig semmire se mennek a magas árakkal. Ezzel szemben azok a gazdaságok, amelyeket a fagy és a jég is elkerült, s így jó termést takaríthattak be, busás haszonra számíthatnak az idén.
A szakembertől megtudtuk: annak ellenére, hogy az idén jóval kevesebb szilva termett, ráadásul ennek jó részét elvitték a külföldi felvásárlók, sem pálinkából, sem lekvárból nem lesz hiány a hazai piacon. – A feldolgozóipar olcsó alapanyaggal szeret dolgozni, ezért ha nagy a termés és alacsonyabbak az árak, a finanszírozási nehézségek ellenére bespájzolnak a gyümölcsből, és több készterméket gyártanak, ezzel biztosítva azt, hogy egy esetleges időjárási katasztrófa ellenére se legyen hiány termékükből a következő évben – emelte ki Apáti Ferenc. A tavalyi készletekből az idén is jut a piacra, ugyanakkor, ha a következő évben is kár éri az ültetvényeket, és kevesebb szilva terem, annak már a feldolgozott termékek piacára is érezhető hatása lesz.
(Magyar Idők)
