Zöldség-Gyümölcs

Sötét jövő előtt áll a szarvasgomba-termesztés

Szuperfarm

A gasztronómiai csemege, szarvasgomba termesztése jövedelmező iparág. A melegebb és szárazabb időjárással azonban meg is szűnhet a század végére, vagy még előbb. Egy skót egyetemen végzett kutatás a veszélyekre és a megelőző intézkedésekre hívja fel a figyelmet.

A fűszer jellegű, gasztronómiai különlegességnek számító, Magyarországon is elterjedt szarvasgomba sokféle földalatti gomba gyűjtőneve. Ezek a gombák szimbiózisban élnek a gazdanövénnyel, erdei fák gyökereivel. A legenda szerint a szeptember-októberi párzás előtt álló gímszarvasok a 18. századi híres francia szakács, Brillat-Savarin által a „konyha gyémántjának” nevezett gombától kapnak erőre. Az olasz zenei romantika egyik jeles képviselője, Rossini a „gombák Mozartjaként” beszélt róla.

A gombát termesztik is, gyűjtik is. A gyűjtéshez állatokat, például gombászkutyát, sertést is használnak. Termesztés szempontjából egyes tölgyfélék, a mogyoró, a törökmogyoró, a nagylevelű hárs, a gyertyán, a feketefenyő és az atlaszcédrus a legfontosabb gazdanövények.

A skóciai Stirling Egyetem kutatása szerint hamarosan vége a szép időknek, és a klímaváltozás miatt a jól jövedelmező szarvasgomba-termesztés, mint iparág eltűnhet a század végére. A melegebb és szárazabb éghajlat súlyos gazdasági, társadalmi és ökológiai következményekkel jár, ráadásul a folyamatot a gyakoribb hőhullámok, erdőtüzek, növényi járványok fel is gyorsítják.

A több százmillió fontnyi iparág gazdaságosságát szépen példázza a Tuber melansporum nevű szarvasgombafajta kilónkénti több mint 1100 fontos ára. Becslések szerint a milliók helyett a következő 10-20 évben 4,5 milliárdról is beszélhetünk majd. Már ha megmarad egyáltalán, mert a klímaváltozás és az európai szarvasgomba-termesztés kapcsolatát vizsgáló első kutatás sötét jövőt vázol fel.

„A legvalószínűbb forgatókönyv alapján 2071 és 2100 között 78-100 százalékkal eshet vissza a termesztés. Viszont ha a klímaváltozást kísérő egyéb tényezőket, például az erdőtüzeket is figyelembe vesszük, a hanyatlás hamarabb megtörténik. Több százmillió fontos iparágat kockáztatunk. Mivel a szarvasgomba-termesztés, gyűjtés és a kapcsolódó tevékenységek történelmi és kulturális aktivitások, a hagyományok részei, még súlyosabb lesz a társadalmi-gazdasági hatás” – nyilatkozta a Stirling Egyetem Természettudományi Tanszékén végzett kutatás vezetője, Paul Thomas.

Thomas és munkatársai 36 év francia, spanyol és olasz szarvasgombatermését tanulmányozták. Az adatokat a helyi időjárással vetették össze, majd az eredményeket a legfejlettebb előrejelző modellekkel összekombinálták, és következtettek a klímaváltozás várható következményeire.

„Munkánk figyelmeztetés, hogy a változás nem a távoli jövőben fog bekövetkezni. Az eredmények egyértelművé teszik, mennyire fontos megelőző-védő intézkedéseket foganatosítani. Az egyik lehetséges megoldás, ha a jövőben kedvezőbb éghajlatú területeken is létesítünk szarvasgomba-ültetvényeket. Újabb talajtakaró anyagokkal, megművelési módszerekkel mérsékelhető a talajhőmérséklet, megőrizhető a nedvességtartalom” – összegez a kutató.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Bajban az európai gyümölcsfeldolgozók

2020. szeptember 28. 08:17

A koronavírus terjedése miatti válság hatására a gyümölcsfeldolgozókban hiányzott a betakarítási munkálatokat végző idénymunkások egy jelentős része Nyugat-Európában ebben a szezonban.

A tavaszi fagyok miatt szálltak el a gyümölcsárak

2020. szeptember 20. 08:20

A katasztrofális tavaszi időjárás miatt drágultak a gyümölcsök tavalyhoz képest - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.

Folytatódott a gyümölcsök ütemes drágulása

2020. szeptember 14. 10:47

2020. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Figyeljünk a gyümölcs- és a szőlő szaporítóanyagok kitermelési határnapjára

2020. szeptember 10. 10:47

A szabadgyökerű gyümölcsfaiskolai és szőlőiskolai ültetési anyagok termelési ciklusa ősszel, a növényállományok kitermelésével zárul.

A fiatal kutatók számának megduplázása a cél

2018. szeptember 10. 09:10

Az Agrárminisztérium és a NAIK 2013-ban indította a programot, amelynek köszönhetően már száz diplomás fiatal kezdett el az agrárkutatásban dolgozni.

A jövő ételeinek alapanyagai

2018. szeptember 21. 06:20

Az élelmiszer-szerkezet kutatása a rengeteg új termék megjelenése miatt egyre inkább előtérbe kerül világszerte.

Új tudományos hátország a dísznövénykutatásban

2018. október 11. 07:02

A Gyümölcs-és Dísznövénytermesztő Kutatóintézet azon fog dolgozni, hogy a jövőben a térség legjelentősebb dísznövénytermesztő központja legyen Magyarország.

Homoki prérifű: futótűzként terjed homokterületeinken az új inváziós fűfaj

2019. október 16. 05:36

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, ahol korábbi parlagokon és elsődleges homoki gyepekben fordul elő, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben megtelepedve, gyakorlatilag egynemű, összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.