Zöldség-Gyümölcs

Sötét jövő előtt áll a szarvasgomba-termesztés

Szuperfarm

A gasztronómiai csemege, szarvasgomba termesztése jövedelmező iparág. A melegebb és szárazabb időjárással azonban meg is szűnhet a század végére, vagy még előbb. Egy skót egyetemen végzett kutatás a veszélyekre és a megelőző intézkedésekre hívja fel a figyelmet.

A fűszer jellegű, gasztronómiai különlegességnek számító, Magyarországon is elterjedt szarvasgomba sokféle földalatti gomba gyűjtőneve. Ezek a gombák szimbiózisban élnek a gazdanövénnyel, erdei fák gyökereivel. A legenda szerint a szeptember-októberi párzás előtt álló gímszarvasok a 18. századi híres francia szakács, Brillat-Savarin által a „konyha gyémántjának” nevezett gombától kapnak erőre. Az olasz zenei romantika egyik jeles képviselője, Rossini a „gombák Mozartjaként” beszélt róla.

A gombát termesztik is, gyűjtik is. A gyűjtéshez állatokat, például gombászkutyát, sertést is használnak. Termesztés szempontjából egyes tölgyfélék, a mogyoró, a törökmogyoró, a nagylevelű hárs, a gyertyán, a feketefenyő és az atlaszcédrus a legfontosabb gazdanövények.

A skóciai Stirling Egyetem kutatása szerint hamarosan vége a szép időknek, és a klímaváltozás miatt a jól jövedelmező szarvasgomba-termesztés, mint iparág eltűnhet a század végére. A melegebb és szárazabb éghajlat súlyos gazdasági, társadalmi és ökológiai következményekkel jár, ráadásul a folyamatot a gyakoribb hőhullámok, erdőtüzek, növényi járványok fel is gyorsítják.

A több százmillió fontnyi iparág gazdaságosságát szépen példázza a Tuber melansporum nevű szarvasgombafajta kilónkénti több mint 1100 fontos ára. Becslések szerint a milliók helyett a következő 10-20 évben 4,5 milliárdról is beszélhetünk majd. Már ha megmarad egyáltalán, mert a klímaváltozás és az európai szarvasgomba-termesztés kapcsolatát vizsgáló első kutatás sötét jövőt vázol fel.

„A legvalószínűbb forgatókönyv alapján 2071 és 2100 között 78-100 százalékkal eshet vissza a termesztés. Viszont ha a klímaváltozást kísérő egyéb tényezőket, például az erdőtüzeket is figyelembe vesszük, a hanyatlás hamarabb megtörténik. Több százmillió fontos iparágat kockáztatunk. Mivel a szarvasgomba-termesztés, gyűjtés és a kapcsolódó tevékenységek történelmi és kulturális aktivitások, a hagyományok részei, még súlyosabb lesz a társadalmi-gazdasági hatás” – nyilatkozta a Stirling Egyetem Természettudományi Tanszékén végzett kutatás vezetője, Paul Thomas.

Thomas és munkatársai 36 év francia, spanyol és olasz szarvasgombatermését tanulmányozták. Az adatokat a helyi időjárással vetették össze, majd az eredményeket a legfejlettebb előrejelző modellekkel összekombinálták, és következtettek a klímaváltozás várható következményeire.

„Munkánk figyelmeztetés, hogy a változás nem a távoli jövőben fog bekövetkezni. Az eredmények egyértelművé teszik, mennyire fontos megelőző-védő intézkedéseket foganatosítani. Az egyik lehetséges megoldás, ha a jövőben kedvezőbb éghajlatú területeken is létesítünk szarvasgomba-ültetvényeket. Újabb talajtakaró anyagokkal, megművelési módszerekkel mérsékelhető a talajhőmérséklet, megőrizhető a nedvességtartalom” – összegez a kutató.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Bajban az európai gyümölcsfeldolgozók

2020. szeptember 28. 08:17

A koronavírus terjedése miatti válság hatására a gyümölcsfeldolgozókban hiányzott a betakarítási munkálatokat végző idénymunkások egy jelentős része Nyugat-Európában ebben a szezonban.

A tavaszi fagyok miatt szálltak el a gyümölcsárak

2020. szeptember 20. 08:20

A katasztrofális tavaszi időjárás miatt drágultak a gyümölcsök tavalyhoz képest - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.

Folytatódott a gyümölcsök ütemes drágulása

2020. szeptember 14. 10:47

2020. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Figyeljünk a gyümölcs- és a szőlő szaporítóanyagok kitermelési határnapjára

2020. szeptember 10. 10:47

A szabadgyökerű gyümölcsfaiskolai és szőlőiskolai ültetési anyagok termelési ciklusa ősszel, a növényállományok kitermelésével zárul.

Dunazugi Denevérkutató Program - 22 denevérfaj él a Pilisi Parkerdő területén

2019. június 9. 11:35

A denevérek az erdő természetességének indikátorai, emblematikus jelölő fajok. Az utóbbi két évtized során erdőlakó denevéreink egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Megmaradt állományaik rendkívül sérülékennyé váltak, melynek egyik fő oka, hogy szaporodó kolóniáikról, azok helyzetéről nem áll elegendő információ a rendelkezésre.

Nagyobb figyelmet kell fordítani az okszerű műtrágyázásra - Yara Nap konferencia, 2019

2019. január 29. 09:14

A konferencia egyik témája volt a digitális megoldások kérdése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, továbbá az előadások a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintették, de szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.

A sertésembrió-elhalás kockázatát mérséklő kutatásba kezdtek

2019. március 3. 08:33

A szakemberek speciális zsírsavakat tartalmazó takarmányokat is fejlesztenek, hogy ezzel növeljék a megtermékenyülés valószínűségét és azt követően védjék az anyaállatot, valamint a magzatokat.

2021-től: Horizont Európa - Új uniós kutatási és innovációs keretprogram

2019. november 26. 09:30

A minél eredményesebb pályázatok érdekében az Agrárminisztérium, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az Agrárinformatikai Klaszterrel együttműködésben 2020 első negyedévében konferenciát szervez, ahol a forrásszerzés gyakorlati lehetőségeit és eddigi tapasztalatait is bemutatják.