Makón még mindig jelentős a hagymatermesztés, bár helyi gazdasági ereje egyre csökken. A makói és a többi termelő számára hasznos programok kidolgozása is szerepel a kamara hagyma-munkacsoport tervei között.
Az elmúlt hét több szempontból is a hagymatermesztésről szólt. Jó hírként szolgált a termelők és a fogyasztók számára, hogy piacra került a hazai termesztésű vörös- és fokhagyma. Ennél rosszabb hír volt, hogy éppen a hagyma „őshazájában”, Makón, a helyi piacon a NAV pénzügyőrei egy tonna ismeretlen eredetű zöldség- és gyümölcsárut foglaltak le. A hétvégén lezajlott hagyományos makói hagymafesztivál keretében pedig a NAK Csongrád megyei szervezete tartott agrárfórumot, többek között a hagymatermesztés aktuális szakmai ügyeiről.
– A makói hagymának nincs párja, mert míg igen nagyra megnő, színe, íze, szaga és ereje a legkiválóbb – utalt a fórumon egy 19. századi elődjét idézve Farkas Éva Erzsébet polgármester arra, hogy a helyi hagyma és a termesztés is hosszú évek alatt méltán lett elismert országszerte és a világon is.
Viszont a mostani helyzet kissé borús. Mint mondta, ahogy az országos termőterület csökkent, úgy a helyi földterület Makón is – 100-150 hektáron végzik ezt a tevékenységet –, és ezzel együtt a hagymatermesztés városi, térségi gazdasági életben betöltött szerepe is mérséklődött. Ám a városvezetés a lehetőségeihez mérten igyekszik a termelőket segíteni, hogy erősíteni tudják hagymapiaci pozíciójukat. Így eltörölték a mezőőri járulékot és a termelői piaci árusításért szedett helypénzt is, valamint pályázatot írtak ki számukra, szakképzési ösztöndíjat vezettek be és a külterületi és a dűlőutakat rendszeresen karban tartja az önkormányzat. Farkas Éva Erzsébet hozzátette, várhatóan 2019-ben megépül az új városi termelői piac, itt pedig modern környezetben árusíthatják portékáikat.
– Nem csak a makóiakéval, hanem valamennyi hazai termelő problémáival foglalkozik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hagyma-munkacsoportja is – jegyezte meg Mártonffy Béla, a NAK országos kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.
Úgy vélte, alkalmazkodni kell ahhoz, hogy a vörös- és a fokhagyma is frisspiaci termék lett, hiszen itt azok az európai termelők vannak versenyelőnyben – azokkal kötnek a kereskedelmi láncok féléves helyett 1-2 hetes szerződéseket –, amelyeknek jobb a termőképességük, a hozamuk és a tárolókapacitásuk.
Mártonffy Béla hozzátette, a munkacsoport tervei között szerepel olyan, a vörös- és a fokhagymára egyaránt vonatkozó szakmai és marketingprogram kidolgozása, amely a hozamnövelésre, a nemesítésre, a tárolókapacitás növelésére és a prémiumminőségű termék fogyasztókhoz való eljuttatására fókuszál.
– Emellett a további elképzelések között szerepelnek: fajtakísérletek elvégzése, fajtaajánlat bevezetése, termesztéstechnológiai, tárolási, tárolástechnológiai javaslatok tétele. Ezekkel együtt pedig részletes ajánlatot is tesz a termelők számára, hogy a hosszú évek óta tervezett integrációt miként lehet megvalósítani – jegyezte meg az osztályelnök.
