Az időjárás miatt idén komoly túlkínálat alakult ki a zöldségből a nemzetközi piacon, emiatt nehéz a hazai termelőknek eladniuk, és az árak is kifejezetten alacsonyak.
Az évi hét-nyolcezer tonnás spárgatermelésünk csupán tíz százaléka marad itthon, mivel nálunk nincs kultúrája a spárgafogyasztásnak, nyilatkozta a Magyar Hírlapnak Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) elnöke.
Magyarországon jelentős a spárgatermesztés, hét-nyolcezer tonna spárgát termelünk évente, amelynek közel kilencven százaléka exportra megy – mondta Ledó Ferenc. Hozzáfűzte, hogy idén a márciusi nagy hideg miatt késett a spárga érése, most pedig a hirtelen jött melegnek köszönhetően felgyorsult. Körülbelül a felénél tart itthon a spárga betakarítása, melynek a szezonja március végétől május végéig tart.
Ledó Ferenc kifejtette, hogy Európában a meghatározó spárgatermelők, mint a németek, spanyolok az elcsúszás miatt egyszerre dobták piacra a spárgát, így komoly túlkínálat alakult ki a nemzetközi piacon, emiatt nehéz a hazai termelőknek eladniuk, és az árak is kifejezetten alacsonyak, mivel a magyar gazdák szinte teljes mértékben az exportra alapoznak – leginkább a német és osztrák piacra termelnek –, ezért most nehéz helyzetbe kerültek.
A tavalyi közepes hazai terméshez képest idén ugyan több lett a mennyiség, most viszont az árakkal és az eladással vannak nehézségei a termelőknek. Magyarországon sajnos nincs igazán kultúrája a spárgafogyasztásnak; némileg ugyan javul ez a helyzet, de még mindig nem a megfelelő ütemben – véli a szakember.
A legnagyobb spárgatermesztő körzet Ásotthalom környékén, illetve Kecskeméten található, de az utóbbi években a Nyírségben is megkezdődött termelése.
