Hazánkban a nyár egyik legkedveltebb gyümölcse a cseresznye, amely szépen lassan ellepi a piacok és a boltok polcait. Számtalan fajta közül választhatnak a termelők, érdemes viszont olyan fajta termesztésébe fogni, amely igen keresett a vásárlók által. Jöjjön néhány népszerű cseresznyefajta, melyek termesztésével nem foghatnak mellé a gazdák.
Az egyik legnagyobb kedvencnek a vásárlók körében a német származású Germersdorfi cseresznye számít, sokan keresik ezt a fajtát, így termesztése jó döntés lehet. Népszerűsége a gyümölcs nagyságában rejlik, sötét pirossá érő termése igen nagy méretűre növekszik, valamint íze is finom, édes. Önmeddő fajta révén megfelelő porzópárt kell ültetni a Germersdorfi fajta közelébe. Ez lehet például Linda, vagy éppen a Solymári gömbölyű fajtájú cseresznyefa is. A gyümölcsök érési ideje június közepére tehető, a jellemzően bőséges termés friss fogyasztásra és tartósításra egyaránt alkalmas.
Szintén Németországból eredeztethető a Heldelfingeni óriás cseresznye is, amely nem véletlenül kapta nevét. Sötétvörös termései igen nagyra növekednek, emellett pedig az íze is igazán finom, kissé fűszeres. Jó minőségű talajon a termésmennyiségre sem lesz panasz, a gyümölcsfa pedig ki tudja hozni magából a maximumot és gyors növekedés mellett korán termést adhat. Gyümölcse – hasonlóan a Germersdorfihoz – piacra, friss fogyasztásra, befőttnek és fagyasztásra is kiválóan alkalmas.
Híres magyar cseresznyefajta a Szomolyai fekete, amelynek gyümölcsei június első hetétől kezdik elérni igazán érett állapotukat, ekkortól válnak fekete színűvé. A gyümölcsök mérete kicsi, ízük viszont annál ízletesebb, jellemzően édes, gyümölcshúsa pedig lédús. Piacos fajtának számít, a szállítást megfelelő odafigyelés mellett jól tűri. Termesztését megkönnyíti az éghajlattal szembeni igénytelensége, a talajok közül viszont elsősorban a kötött talajokat kedveli.
Magyar nemesítők munkájának gyümölcse a Katalin cseresznye, amelyet a Germersdorfi óriás és a Podjebrad fajta keresztezéséből hoztak létre. A két fajta legjobb tulajdonságai adódtak össze a Katalin fajtában, amely kifejezetten bőtermő, de kései érésű. Ropogós gyümölcsei rendkívül ízletesek, nagy méretűek és sokoldalúan felhasználhatóak. A fajta egyik legnagyobb erénye, hogy a sztigminiás levélbetegségekkel szemben ellenálló, így a növényvédelme leegyszerűsödik.
